1977. december 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
191
r Ha azonban teljes közművesítésről szó van - viz, csatorna, energia és igy tovább -, ezeket a közműfejlesztési hozzájárulásról szóló rendelkezések is úgy szabályozzák, hogy mivel ezek már tetemes költségek, együttes megválóaltásuk e— ~—— &eirérr"sym vöthTrira ki 5007* üszőté I eicne I pedig 7500 Ft-nál nagyobb összeg. Mindezek figyelembevételével a telek használati dija nem csökken 0 gyakorlatban, sót emelkedik a telek árának megfelelően. Ez elsősorban abból adódik, hogy ott, ahol a tanácsnak újabb ráfordítása nincs, a napi forgalmi érték képezi most is a használati dij értékét, és a telekárak közismerten nem csökkennek, hanem állandóan emelkednek. Ott viszont, ahol a tanácsnak utólag .még közmüfei.]. eaztánt. 1a ..kell,„végez-- ---- ----------nie, ezt hozzáadják, tehát a használati dij emelkedik. A használatba vételnél annyi előnye van az állampolgárnak az eladással szemben, hogy amig az eladásnál gyakorlatilag egyszerre kellett kifizetni a vételárat, a tartós használatba adásnál részletekben lehet fizetni, a telepszerű vagy társas lakásépítés esetén pedig az OTP beszámítja a lakásra nyújtott kölcsönbe. A 11 500, illetve a 7500 Ft-os limitációt tehát a 8/1970., illetve a 9/1977. sz. ÉVM-PM együttes rendelet határozza meg, illetve annak alapján tettük ezt a javaslatot. Nincs kizárva, hogy ott, ahol a családban 3 gyermek van, a 10 % és a 30 % között a tanács mérsékli a használatba vétel diját. Mi azt javasoltuk, hogy vegyék figyelem- / be, Éppen ez biztosit lehetőséget arra, hogy a több gyermekes családoknál a maximumra lehessen emelni a csökkentést. Ezért javasoltuk az egy főre jutó jövedelem vizsgálatát, é3 itt sem I rá ff I | -
