1977. augusztus 31. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

351

kihasználtak legyenek. Azt kell mondani, hogy ez csak hosszabb távon lehetséges, mert nem rendelkezünk azokkal a feltételekkel, amelyekkel erőteljes organizációt, szervezést végre tudnánk hajtani. Erre utal az előterjesztés ós hangsúlyozza a személyi feltételek biztosítását. Többségüknél egyszemélyes felügyelőség van.

Az a szakmai szervezési orő hiányzik, amellyel jelentősen előre tudnánk haladni. Amely az egyesületek úgynevezett vélt minőségi szemléletével van összefüggésben, elsősorban azt szerettük volna érzékeltetni, hogy hosszú idő óta sem ágazati, sem budapesti sportszakigazgatási szerve!; részéről nincsenek a sportogyesületo!; olyan hatásnak kitéve, hogy minőségi feladatoknak föléljenek mog. Tulajdonképpen történelmileg alakult úgy a helyzet a sportogye- sülotőinél, hogy a szakosztály munkáját saját maguk számára a műhely dolgozóinál; sportolási összevetésével minőségi sportnál;

Ítélik meg. Ennok következtében úgy gondolj ákx - kevés kivételtől eltekintve - a fővárosban lévő sportegyesülotol; és ezt a fogalmat io használják a mindennapi gyakorlatban, hogy a vállalati., üzemi sportegyesÖletekben van az u.n. minőségi munka és e mellett von a tömegsport. A minőségi munka alatt o szakosztályi munkát kell érteni, holott a sportegyeoülotok döntő többségében, a főváros közel Z4oo szakosztályában mintegy kétezer/egyértelműen tömeg- sportolási kategóriába tartozó tevékenység zajlik. Semmiféle fajta minőségnek nem lehet mondani, budapesti bajnokságban szereplő csapatokat foglalkoztat. Alapvető szemléleti probléma is.

Nagyon sokat kell hadakozni, hogy különösen a sportvezetós alsó szintjén megértsék, hogy a szakosztályi munka is döntő többségében tömegtestnevelósi és sportkategóriába tartozó tevékenység. Természetesen ez összefügg azzal is, hogy a sportvezetők körében ez a munkaterület kicsit lebecsült a szemléletben. Úgy gondolják,

!

____________________ i

^ 1 tó" tó- - w—ft#-- - 14 -