1977. július 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

54

I

2.1. Mikor ás hogyan merült fel a beruházás szüksénessóne

\

Jelenleg Európának mór minden fővárosában és sok nagyobb városában van - nagy tömegek befogadására alkalmas - sportcsarnok. A fedett sportlétesitmények létrehozása torén elmaradtunk a környező szocialista országoktól is.

Budapesten először a Kis-sport.csarnok tervezésének idején- még a harmincas években - merült fel nagy tömegeket befogadó, egész évben használható, fedett sportlétesítmény megvalósitásának gondolata. Előkészítése a tervezés stádiumába sem jutott el. A felszabadulás után - a hatvanas évek elején - a KÜZTI megbizást kapott, hogy a Kis- -sportcsarnok előterében fenntartott helyre kószitse el egy 15.000 fős sportcsarnok tanulmánytervét, majd később a tervezett Lágymányosi Vásárváros központi csarnoképületét kivánták kiállítási és sport funkciók ellátására is alkalmassá tenni#

Ezt követően 1935-ben irtak ki tervpályázatot nagy sport- csarnok tervezésére. Az első dijas pályamű továbbfejlesztéseként kiviteli tervek is készültek, de megvalósitásukra pénzügyi ós műszaki nehézségek miatt nem került sor.

Az MSZMP Budapesti Bizottsága és a Fővárosi Tanács 1973- ban többcélú sportcsarnok felépítését kezdeményezte.

E törekvést a párt- és kormányszervek megerősítették.

2.2. A beruházás legfontosabb minősé"! jellemzői A tervezett sportcsarnok- befogadóképesoége 5.500-tól 12.3C0 főig terjed /különböző rendezvények helyigényétől függően/- küzdőtere 9o x 45 m-es, 2oo m-es négysávos

atlétikai futópályával, 3o x 3o m-es nüj éppályával- edzőtermeinek alapterülote 2.9oo n2, 25x5o n-es

bifunkcionális gyakorló műjégpályával .

Jj^

____________________________________

ffi fotol H-1 - 7 -