1977. június 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

378

r

*~” " • 1 tt OT-----------------------«- 6 Szeretném felvetni azt a kérdést, hogy a célcsoportos beruházású lakások kérdését is meg kellene vizsgálni, mert ez is nagyon sokszor kerül külbönböző szervek elé, és ennek eredményeképpen elkésnek. Próbáltuk vizsgálni azt - amit á 1 tá lábán moh dán á k -, hogy B^'ti'gruháaáBuR a'isÚT'b-'faúgódaak — -------el bizonyos fokig, mert a munka nem volt megfdelően koordinálva, nem készültek el a tervek stb.

Amikor megnéztük, azt találtuk, hogy nem ez a helyzet, hanem olyan akadályozó tényezőkről van szó, amelyeket mi magunk állítottunk fel. Addig nem lehet kosziteni kiviteli terveket, amig nincs meg a beruliázási program. Ezért húzódnak a dolgok, s ebben az esetben az egyes szakigazgatási szervek vagy vállalatok vezetői nem vállalják a felelősséget, mert azt mondják, hogy a végrehajtó bizottság majd úgyis meg fogja mondani, hogy mit csináljanak, és ha egyszer a végrehajtó bizottság jóváhagyta, akkor minden el lesz intézve.

A beruházások bürokratikus részét tehát valamilyen módon le kellene faragni. Azt hiszem, hogy az 1976. novemberi határozatok ezt követelményként állitják fel.

Nagyon sok intézkedés történt a külső kerületeknek a belső kerületekhez való közelítésére. Ezen a területen nagyon komoly lépéseket tett elsősorban a művelődésügyi főosztály. Ezt örömmel kell üdvözölnünk. Úgy hiszem, hogy a következő időkben még egy lépéssel tovább kell mennünk. Az ennél a 8 egységnél végzett vizsgálataink azt bizonyítják, hogy nálunk a kerületek bizonyos fokig országos határokat jelentenek. Az utca egyik oldalán nincs kihasználva a bölcsőde vagy az óvoda, a másik oldalon pedig igény jelentkezik, de nem lehet átmenni, mert az másik kerület.

• 5U i i

I ---------------------------------------------------------------------------------------------I