1977. május 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

384

I

, vennünk, ós számotadnunk róluk a Minisztertanácsnak, amikor a

kérdést tárgyalásra előterjesztettük. Az igazság azonban az, hogy őzt akkor nem jeleztük. Persze nekünk sem jelezte senki. Felelősségünket viszont ez nem menti. Ezt sikerült is bizonyítanunk, ós úgy tűnik, elis fogadták. Ez tük/rőződik a határozatból is, ti. nem egyedül bennünket tettek felelőssé, hanem a határozat úgy szól, hogy az illetékes kormányzati szervek és a Fővárosi Tanács, éléggé olyan hangulat volt, hogy mi készítjük elő a terület rosszul, mi vagyunk hibásak, stb. Sikerült megértetni, hogy ennek sokmindenf éle-fajta oka van. A mi felelősségünk nem kies.-., azt meg kell mondani, mert én személy szerint jó néhány konkrét lakásépitési területűt megnéztem, és pl. már tavaly nyáron megállapítottam, hogy annak a Müller Ottmárnak a vezetése alatt, aki itt dolgozott a főosztályon, aki most irja a cikkeket a Valóságban, meg a Figyelőben, hogy hogyan kell magánerős lakásépítést ny csinálni, aki megbírál bizonyos intézkedéseket, a hozzája begyűjtött óriási tömegű igényekre nem reagáltak, nőm intézték el, volt olyan vállalat amelynek kétév alatt még csak nem > is válaszoltak. Félévekig nem intéztek el ügyeket. Felelősség

terheli tehát a Fővárosi Tanács illetékeseit abban, hogy ez a dolog sok vonatkozásban nem ment rendjén. Egyértelmű ezért: itt bármiféle # elmaradásnak nagyon súlyos következményei lőhetnek, felelősségrevonás vonatkozásában is, de ami még súlyosabb: a lakásépitési elmaradások tekintetében. Ezért ajánlom nagyon a VB. figyelmébe, hogy nagyon nagy figyelmet kell forditani a testületnek is a tavalyi minisztertanácsi határozat végrehajtására, a célcsoportos lakásépitési tevékenységre, és a telepszerű, magánerős épitési ügyökre. Ezért nem szabad tudomásul vennünk,

L- I- 92 -