1977. május 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

334

r .... i

Szeretném megkérdezni, hogy ezek a létesítmények továbbra is a kerületben maradnak-e, Mert fontosak a kerület számára.

Elnök: Én is megkérdeznék néhány dolgot.

Az egyik: Nem világos az előterjesztésből, hogy megfelel-e az eloteqesztés a Minisztertanács tavaly november 10-i határozatában előírtaknak, ami a területelőkészitést, a tervszolgáltatást illeti, stb.

A másik: Hogyan van összhangban az 1979-es lakásépítés a királymajori építkezéssel és azokkal a szanálásokkal? Magyarán:

Olyan megállapodásunk volt a Kerületi Tanáccsal, hogy a Királymajorban épülő házakba kell odaköltöztetni a szanált lakókat. Miután 1979- ig be kell fejezni a lakásépítkezéseket, kérdezem, hogy meglesznek-e a lakások a kellő határidőre, a kiköltözés időszakára. Mert ebből az előterjesztésből nem nagyon tűnik ki.

Egy további dolog: Nem találkoztam még olyannal, ami benne van a programban, hogy a lakásszanálásnál 15 százakkal több lakással kell© számolni. Miért kell 15 százalékkal többel számolni?

Itt tudniillik a szanálás: nem lakásigény kielégítése. Mi az általá- ^ nos gyakrlat? Ha nem ez az általános gyakorlat, akkor miért került

bele az. előterjesztésbe? Akkor tehát rajta van a pecsét és ezt kell csinálni?

Kiderül az anyagból, hogy az e területen lévő házak kétharmada maszek tulajdonban van. Az állam szanálja a maszekokat/ és odaad óriási pénzeket a maszekoknak kártalanítás cimén és ad nekik lakást?! A csepeliek a szanálást szorgalmazzák ugyan, de erről sohasem szólnak. Csak ilyenkor látja az ember, hogy mi van itt, amikor szanálásra kerül a sor. óriási pénzeket kell kifizetnie az államnak. Gyakorlatilag tehát arról van szó, hogy lebontunk egy olyan városrészt, amelyben a lakók kétharmada rossz, vacak magánházban lakik, de

I

_____________________ I