1977. április 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

27

r ''T ’ .. ■ -re ■ n» 1 "— I *U V* - 1 U rf W­- 3 ­a munkáltatókat, illetve munkaköröket soroltuk, ame­lyek munkaerő-ellátása a lakosság és a népgazdaság szempontjából a legfontosabb. Az ipari tárcák a felügyeletük alá tartozó területeken viszonylag szűk kör kiemelését javasolták. Budapesten az ipari munkáltatók száma meghaladja az 5C0-at /ebből 218 szövetkezet/. A fontossági csoportokba közülük mind­össze 87 került, ebből is következően nem szerepel ezek­ben több fővárosi nagyüzem sem /pl. Csepel Vas- és Fém­művek, 1,'IOM, IKARUSZ/. A minisztériumok alapvetően azo­kat az üzemeket javasolták kiemelni, amelyek munkaerő- helyzete a legkritikusabb és - figyelemmel az V. 5 éves tervidőszak termelési feladatainak ellátására - támoga­tásuk a legszükségesebb. Több népgazdasági ágban a kiemelt munkáltatók száma as átlagosnál több /pl. a belkereskedelem, az egészségügy, az oktatás, a közlekedés/. A differenciálás úgy történt, hogy a munkaerő-közvetitéa a legkritikusabb munkaterüle­tek munkaerő-ellátását segítse./A lakosság élelmiszer­ellátása, a közlekedésben a tömogszállitás és a vasúti teherszállítás, az egészségügyben és as oktatás terüle­tén a középkáderek és a fizikai foglalkozásúak körében, sto./* Tekintettel arra, hogy az I. csoportba tartozó munkál­tatók munkaerő-ellátása a legfontosabb, indokolt, hogy az e munkaterületeken közvetlenül munkára jelentkezők felvétele se legyen korlátozott. Jelentős részük a ta­nácsrendelet alapján egyébként is mentesül a munkaerő- közvetités kötelezettsége alól, de es a lehetőség vala­mennyi érintett munkaterületre nem terjed ki. A Fővárosi Tanács 5/1976* az, rendelete felhatalmazza a Fővárosi Tanács elnökét, hogy a rendelet hatálya alól további J ■ 21 I' I

Next

/
Thumbnails
Contents