1977. április 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

17

A munkaorŐközvetités szabályozását a munkáltatók többsége tudomásul vette. Nem kis részük azonban ma is vitatja és alkalmazását önállósága megsérté­sének tekinti, kedvezmények igényével "ostromolja" a tanácsi szerveket. Ez a szemlélet egyes felügyel ti szervektől sem idegen. A szövetkezetek is széleskö­rűen vitatják, holott a rendelet a foglalkoztatottak , többségét képvisolő tagságot nem érinti. Vitatják még olyan esetekben is, amikor 16 .szám ellátottságuk a hasonló tevékenységet folytató állami, tanácsi vál­lalatokénál egyértelműen kedvezőbb. A budapesti műnka er gr/ adnikod érni hivatalok havi ügy­félforgalma az 1976. övinek háromszorosa, megkö­zelíti a havi. lo ezer főt. A kezdeti tapasztalatok még nem elegendőek megfelelő következtetések levo­nására. Az elsődleges közérdeket szolgáló munkate­rületekre történő munkaerőközvetités eddigi arányából s azonban mar érzékelhető, hogy munkaerő ellátásuk segítésére az uj szabályozások a korábbiaknál nagyobb lehetőséget nyújtanak. A munkaerő;; , zdálkodási hiva­talok az általuk kiközvetített dolgozók 58 Y-át az , r tt,Q épitőipar>, a közlekedési ágazatba, a kereskedelembe . és az egészségügy területére irányították. A munka­erőközvetitési rendelet természetesen önmagában nem oldja meg a feszültségüket, operatív munkaerőguzdál­kodási eszközként azonban átmenetileg célszerűen alkalmaz- ható és várhatóan elősegíti a fluktuáció mérséklését is. b/ A munkaerőkozvetitést és toborzást szabályozó mun­kaügyi miniszteri rendelet érvénybe lépése óta nagy­mértékben csökkent az ál 1áshirdetések száma* a munkaerőkereslet mérséklése érdekében 1976. julius . 1* óta többszáz álláshirdetési kérelmet utasítottunk /\ el. A megtagadás ugyancsak számos vita forrása, alkal­mazása ennek ellenére célszerű, mert felhasználható a I I- 13 ~

Next

/
Thumbnails
Contents