1977. március 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

35

I Jobb a hel:/zet a vállalatoknál az ügyvitelszervezés, szabályozás torén. A vállalatok többé-kevésbé korszerű ügyrendet és működési szabályzatot készítettek, folyamatban van az egyes résztevékenységek szabályozása is. Az ügyviteli munka több területe gépesitve van / anyagügyvitel, bérelszámolás, számlázás / és a FÜTI most fol/ó fejlesztése további eredményeket l igér.

G• A vállalatok.jövedelmezősége. költséggazdálkodása és árpolitikája.

A vállalatik jövedelmezősége a IV. ötéves terv során átlagosan 3 %-kal javult. / 8. sz. tábla / A vállalatok közötti eltéréseket a maximált, illetve szabadáras munkák aránya, az árbevétel és központi költségek összege, az árbevételben szereplő alvállalkozói tevékenység értéke és természetesen a gazdálkodás színvonalának különbsége okozza.

Az eszközarányos nyereség csökkentését az 1. és 4.sz. vállalatoknál a tervidőszakban állományba vett nagyértékü munkás- szállások eredményezik.

Mind az árbevétel -, mind az eszközarányos nyereség némileg meghaladja az épitőipari ágazat átlagát. Ennek oka elsősorban a szabadáras munkák ágazati átlagot meghaladó aránya, másrészt az a körülméry , hogy a vállalatok c.iak Budapest területén, s ezen belül .is jórészt meghatározó bt rayonban dolgoznak.

A szabadáras munkák lehetővé tették a vállalatok számára, hogy áraikban individuális költségeiket érvényesítsék és az árkockázati fedezetet is felszámibhassák. Élhettek azzal a lehetőséggel is, hogy akadályozobt körülmények között végzett munka esetén megfelelő pótlékot is kalkuláljanak. Az évente emelkedő bérek többletét, azok közterheit, s általában minden igazolt ár - és költségnövekedést érvényesíthettek. Az árak, költségkulcsok, pótlékok arányát év olajén ártervben.rögzítették, az év lezárásakor utókalkulációval igazolták,

I 1 cf i

,--------------------------------------------------------------------------------------------------I

9o78- 11 -