1977. február 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
253
tagi csoportok vannak. Azok som életszerűen, eléggé formális I hozzászólások formájában jelentkeznek. Több dolog vetődik itt fel. Ggyrószt értékelni kell ezt a rendszert, másrészt meg kellene vizsgálni azt, hogy a fővárosi tanácstagok helyzete, súlya, ‘ jelentősége az életükben nem teszi-e indokolttá a lemondások számait, amelyek növekednek. Vájjon olyan könnyen lemondanak emberek a fővárosi tanács tagságról? Tényleg érzik-e ennek jelentőségét, súlyát? Itt felmerül a kerületi pártbizottságok szerepe, hogy ott a kerületben biztositottak-e olyan súlyt a fővárosi tanácstagok részére, mint amit betöltött szerepül; alapján nyerniük kellett. Vagy egyáltalán nőtt-e , .színvonala a tanács tagságnak, képes-e a várospolitikai kérdésekkel politikusán foglalkozni? Hozzá tud-o megfelelően szólni? Mit tettünk, mi nem formális? ■ Pl Szerepel az anyagban az időszakonkénti előadó- ' 4 sok témája. Nem volno-e helyesebb aktivizáló formákat keresni? Csak felvetem, pl. felmerült bennem, hogy a tanács tagságnak vannak bizottságai, ezek jelentéseket tesznek a Tanács elé. Nem volna-e célszerű ezeket a jelentéseket pl. a Tanács tagjai közül t megválasztott opponálókkal birálat tárgyává tenni, mert maga a Tanács ilyen jelentésben nem tud elmélyedni. Nem is ismeri a bizottság munkáját és más jellegű, ha maguk a Tanács tagjai vetik fel a problémákat. Nyilván számos ilyen megoldást lehetne találni. Vagy pl. szerepeltetném az anyagban azt a gondolatot, amely a Ml célkitűzéseinél szerepel, ahol a Tanács célkitűzései fogalmaf \ zódnak meg, *de talán úgy, hogy a Tanácsnak is fontos a kerületek , közötti különbségek felszámolására való törekvése. Liz az egyik leglényegesebb törekvése volna a Tanácsnak, az átfogó törekvései I \ ' r}(<\ ■ ________________tó___________________ i- 3o I v*