1977. február 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

251

Szerepel az anyagban a mélyépitő kapacitások profil kia­lakítása. A felvetésekből az látszik, hogy a legtöbb telephe­lyen döntően ezzel van probléma. De vonatkozik ez a szakiparra is ós másra is. A saját munkaerő jobb kihasználása: erről van szó, a hatékonyság fokozásáról, de egy határozottabb állásfog­lalással belenyúlást is kiván a szervezés mellett. Nem véletlenül kérdeztem az épitőanyagipari szövetkeze­tekről. Úgy érzem, hogy azok is olyan rejtett tartalékok lehet­nek, amelyekbe a Szövetségnek jobban bele kell nyúlnia. Anél­kül, hogy az exportra termelők munkájának jelentőségét kiván- nám kisebbíteni, szerintem mégis meg kell vizsgálni, hogy va­jon minden anyagipari szövetkezet olyan szinten dolgozik, mint amilyen szinten az ÉVM-hez tartozó nagy gyáripar termel hason­ló építőanyagot? Meg kell vizsgálni tehát, hogy nem lehetno-o innen is bizonyos munkaerő belső átcsoportosításával a terme­lékenységet emelni anélkül, hogy az exportot érintené. Bizonyo­san van olyan, hogy gyártmány-átadás esetén esetleg a belső tartalékokkal is jobban lehet gazaá/lkodni. * összesítve tehát a problémákat: látva, hogy nagy nehéz­ségek vannak / a feladatok végrehajtásában, az elvtársak he­lyesen vetnek fel egy-egy olyan kérdést, amelyben segítséget nem kérnek, de az anyag gyengéjét abban érzem, hogy arra nézve tar­talmaz utalást, hogy bizonyos Ifielső erőfeszítésekkel hogyan lehetne növelni a hatékonyságot, a kapacitást. Mert ez az el­sődleges minden feladatunk végrehajtásánál. Ha máshonnan ve­szek el munkaerőt, nem old0k meg semmit, mert a munkaerők azu­tán amott fognak hiányozni. dr. Mo 1 n á r Endre: A jelentést alapjában el/fogadha­! A I I I- 49 -

Next

/
Thumbnails
Contents