1977. január 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

743

> *>- 15 ­[ maga után vonta a fizetési kötelezettség rosí«abb arányú teljesítését,- az adóztatás rendszeréből következik, hogy pl* jöve­delemnövekedés esetén a többletadó-fizetési kötele­zettség közel egy év múlva emelkedik jogerőre, amikor ez adózó a többletjövedelmét esttleg már felhasználta, \ - az adóapparátuson belül a behajtási tevékenység 3zemé­V lyi feltételei a legrosszabbak, a budapesti adózók befizetési készsége az országosnál rosszabb. Ezt mutatja az is, hogy mig pl. vidéki átlag­ban pz adók mintegy 85%-át fizetik be az adópőtJék­mentes határidőig, addig Budapesten ez az arány 70- © 75ti-ra tehető. A fentiekből következően az adók beszedéséhez az apparátusnál: számos kényszerintézkedést kell alkalmaznia. Ezek 1975-ben a kö­vetkezői: : te - végrehajtási értesités 220.000 drb.- illetményletiltás 29.000 drb.- követel ésietiltás 150 drb.- zálogolás 5.000 drb.- transzferálás 53 drb. /Az őr­re szágban a fővá­rossal együtt 79 drb./- inge ti an végrehajt ás /eredményes/ 1 drb. A kényszerintézkedések után fennmaradó hátralékok összetételéből adódik, hogy illetnényletiltással, zálogolással általában nem realizálhat ól:, az ingat lan végreh a jtá3 pedig a lakottság és egyéb szubjektív tényezők miatt ritkán vezet eredményre. rá • • káázegezve:_ a vizsgált időszakban az adóapparátus az adóközös- ségekkel együttműködve jelentős erőfeszítést tett annak érdeké­ben, hogy az adópolitikai célkitűzések gyakorlati megvalósitása i? M p rt roro ­----------------- _________ ______________-----------——rá* • gjjjjjttmdk

Next

/
Thumbnails
Contents