1977. január 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
733
Az egy főre eső adók összegeinek ö33zehasonlitását az országos eredményekkel a 4* ós 5. oz. melléklet tartalmazza. A budapesti kisiparosoknak a vidékiekétől lényegesen eltérő adóátlagait két tényező magyarázza:- a budapesti iparosoknál a közűletek részére történő munkavégzés nagyobb arányú és a foglalkoztatott alkalmazottak száma is magasabb,- a fővárosi magánszektorban gondosabb az adóalapok kimunkálása, differenciáltabb a jövedelemszabályozás. Ezt igazolja az a tény, hogy bár a magár.kisipar összes számított kapacitásának nem egészen 3o %-a van a fővárosban és a teljesítményértékből v. is csupán kb. 36 ‘/tokai részesedik /KSH számítási anyag/, az adók országos összegéből való részesedése 42-43 %» A 4. és 5. sz. táblázatból, valamint a fent elmondottakból - a terli| *• leti elhelyezkedésből adódó sajátosságokat is figyelembe véve - megállapítható, hogy a fővárosban a tényleges jövedelmekhez jobban iga- I \ zodó ós differenciáltabb az adóztatás. Az "Irányelvek" egyik célkitűzéseként szerepelt az is, hogy az egyes szakmák adóterhei jebban igazodjanak a foglalkozási ágak konjunkturális helyzetéhez, illetve nagyobb jövedelmezőségéhez. Emellett gondot kell forditani arra, hogy a lakossági szolgáltatást végzők * adóterhe ne gátolja az ilyen irányú tevékenységet. Ennek az adópolitikai célkitűzésnek a megvalósítását kivánjuk szemléltetni a 3/a. to sz. mellékletben. 'S A konjunkturális lehetőség a vasipari szakmában a legmagasabb, ez megjelenik az adóztatásban is, ennek megfelelően az adótcharből való részesedésük 37,2 %, 23,7 ftocs létszámarányuk mellett. Az épitőipari szakmához tartozók létszámaránya 18,6 %, ós az adóterhei: 22,8 %-át viselik. Azoknál a szakmáknál viszont, ahol jellemzőbb a lakosS sági szolgáltatás magasabb aránya, a legalacsonyabb az egy főre jutó adóteher. CT / .. 13b ' I ] . " ... . .HM. ■ - ■ ■ ... , ■ ■ *... I. fo __________- 5 \