1977. január 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
447
- 70 Kaptunk segítséget, és bizonyos változtatásokat el is értünk. Enélkül nem is ment volna. Mégis maradt ebből a hibából annyi vissza, hogy ha ma találkozunk valakivel, akkor azt mondja: "Ugy-e, jól meggazdagodott Bábolna ezen az üzleten?" Körülbelül ez maradt vissza az emberekben abból, amit mi végeztünk. Szeretném tájékoztatni a tisztelt Végrehajtó Bizottságot arról, hogy tudnánk a mi tevékenységi körünkben olyan vállalkozást találni, amely több jövedelmet hozna, mint a patkányirtás, ha kizárólag jövedelemcentrikusan akarnánk dolgozni. A mi kis kollektívánk a patkányirtást is presztízskérdésnek tekintette, olyan kérdésnek, amellyel mi is hozzá akarunk járulni a főváros ilyen irányú gondjainak az enyhítéséhez. Azért mondom ezt tanulságosnak a jövőre vonatkozóan, mert ha nincs benne presztízskérdés akár a mi részünkről, akár a főváros vezetősége részéről, akkor ez nem tud megvalósulni. Ha most újra vállalkozunk ilyen munkára, megint presztízskérdést akarunk csinálni abból, hogy tisztességesen rt elvégezzük. Nem nekünk kell a propaganda. Nem Bábolnát kell dicsérni, nem erre gondolunk. Az ügynek kell a propaganda. A- zért van szükség erre, hogy a lakosságot megnyerjük, és a lakosság velünk együtt dolgozzék, mert úgy érzem, hogy a rovarirtásnál még bonyolultabb a helyzet, mint a patkányirtásnál. A lakosság jó szándékú együttműködése nélkül ezt nem tudjuk megoldani. Azt hiszem, az is tanulság, hogy voltak olyan újságírók, akik azt mondták, hogy azért nem szabad irni erről, mert akkor megtudják a turisták., hogy patkány van Budapesten, és nem jönnek Budapestre. Most tárgyalunk Béccsol. Bécs is \ !L4 I * \ M M T | .-. ^7 ^ ^ -- '
