1977. január 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
195
F Az ellátatlanság miatti mentesség szélesebb körben történő alkalmazását hátrányosan befolyásolta az a tény is, hogy a jogszabály ezt 48.000 Ft évi jövedelem alatt teszi lehetővé, Budapesten az ilyen alacsony jövedelem főfoglalkozásban általában nem vélelmezhető. Munkaviszony mellett történő ipargyakorlás esetén a mentesre, ség szélesebb körben valé alkalmazására volna lehetőség. Ennek jogszabályi, vagy adóztatási felfogásból adódé akadálya nincsen. Az adéápparátus törekvése ezideig is a jövedelemmel arányos adóztatás mellett, a szolgáltatások bővítésének támogatására irányult. Ennek ellenére - a jelenlegi jogi szabályozás keretei között is - szükségesnek Ítéltük ennek a szemléletnek határozottabb gyakorlati érvényesítését. >» v Ennek érdekében még az 1976. évi felszólamlások és fellebbezései: előtt irányelveket alakítottunk ki a konkrét adóztatási gyakorlat formálására, amelyben hangsúlyt kapott a közvetlen lakossági szolgáltatások végzésének fokozott figyelembevétele az adóköteles jövedelem kimunkálásánál, a működési engedélyes kisiparosoknál az ipargyakorlás feltételeinek körültekintő figyelembevétele és az ennek megfelelő adóterhelés kialakítása, az ellátatlanság megállapitásának kezdeményezése egye3 szakmákra vonatkozóan az egész fővárosban, a kerületekben pedig területre, szakmákra differenciál* tan otb. ♦ \ Az adóztatási gyakorlat elemzése alapján a Pénzügyminisztérium , részére több módositó javaslatot tettunk /írásban és az előkészítő értekezleteken szóban is/, amelyekből számos, a most megjelenő rendelkezésekben realizálódik, így pl. az átalányozás felső határának megemelése, a lineáris adóztatás kiterjesztése, az ellátatlanság miatti mentesség időtartamának növelése, bizonyos nem dokumentálható, de ténylegesen felmerülő költségek elszámolhatósága stb. í ’ ! j P ; ! ro--------------J I mmmmmmm- 9 ______________________________________________________ti- —* — *---------------
