1976. december 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
317
I 55 létre. Amikor ez megalakult, erre volt ia lehetőség. Elsősorban azokban a kerületekben, ahol nincsenek nagy beruházások, nem nagyon látszott indokoltnak egy önálló osztály létrehozása. Önálló csoportként nem működhet tovább. Azelőtt önálló csoportként működtek, de a tanácstörvény után nem működhetnek önálló csoportok, ha dönteni kellett, akkor önálló osztállyá kellett volna fejleszteni a törvenoportot. Ez volt az a vitatott dolog. Vannak olyan kerületek - pl. az V., VI., VII. \ kerület -, ahol nincs nagy beruliázás, amelyek olyan megoldást találtak, hogy a pénzügyi osztályon belül hoztak létre egy egységes szakigazgatási szervet. Abban lehet igazság, hogy nehezebben mozgatható egy olyan apparátus, amely beiktatódik egy pénzügyi szervezetbe. Ezen lehet vitatkozni, lehet vizsgálni ennek a megoldását, de nem most kellene ezt eldönteni, hanem a későbbiek során, hogy a munka menetét, a feladatokat figyelembe véve, abban a néhány kerületben Í3, ahol ez még nem oldódott meg, meg lehetne vizsgálni ennek a megoldását, és javaslattal lehetne élni. Ezekben több létszám nyilván nem lehet. Itt ar- rél van szó, hogy ezek nem csoportként beolvasztva, hanem önálló osztályként működhetnének. Meg lehet azt iű vizsgálni, a- mit Craveró elvtárs emlitett. Ez olyan téma, amely nem jár különösebb létszámigénnyel. A másik kérdés, hogy ki végezze ezeket a beruházásokat. Kerületi tapasztalatból mondom, hogy még ott is, ahol olyan megoldás van, hogy a szakigazgatási szerv elvileg felel a beruházásért, nert az ősz tályvezetőnek kell aláírnia a bankhoz és az egyéb szervekhez menő iátokat, ez a felelősség teljesen formális, mert egyik osztályon 3incs elegendő erő arra, hogy önállóan, felelősségteljesen végezzék ezeket a beruházdmmmmmmm ' mmmm m \ 1 1 '
