1976. december 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
88
- 74 i A közvetlen és közvetett irányitás nagymértékben elősegíti a népgazdaság és a városgazdálkodás energetikai egyensúlyának fenntartását. ___________________ Az energiaforrások az elmúlt időszakban kielégítették a fogyasztók indokolt szükségleteit, energiahiány miatt korlátozásra nem került sor. Néhány esetben a fogyasztás szezonális csúcsainak időszakában nehéeégek fordultak elő a tüzelőolaj ellátásban vagy PB-gáz kiszolgálásban. Ennek oka az, hogy a kiszolgáló, illetve szállítókapacitás fejlesztése a gyorsan növekvő igényekkel nem tartott lépést. Egyes években a szénbányászat számára okozott gondot a fogyasztói igények ingadozásához való alkalmazkodás. A főváros V. ötéves területfejlesztési terve - az országos fejlesztési célkitűzésekben elfoglalt súlyponti helye miatt - megköveteli a fejlesztések és beruházások, az ipar, valamint a lakossági fogyasztások energia ellátási vonzatúnak számbavételét. A korábbi években a tervezéssel párhuzamosan készültek ugyan mennyiségi meghatározások az egyes energiaellátási módozatokra /pl. gáz, távfűtés fejlesztés/, de ezek komplexen nem ölelték fel a teljes, felhasználásra kerülő energia struktúrát . } Ezért indokolt a főváros területén az V. ötéves tervidőszakban felhasználásra kerülő energiahordozók felmérése az 197o. és 1975. évek tényadatai, valamint az 198o. évi tervezett fel- használások alapján:- Budapesten közvetlenül felhasznált alapenergiahordozók, és- másodlagos /átalakított/ energiahordozók részletezésben. / Alapenergiahordozók körébe tartozik: a szén, tűzifa, földgáz, termálvíz. Másodlagos /átalakított/ energiahordozók körébe: a koksz, brikett, PB-gáz, benzin, gáz- és tüzelőolaj, fűtőolaj, távgáz, villamosenergia, egyéb: A felhasználásra kerülő városi gáz és hőenergia mennyiséget például: melegvíz, tó ! u • ^ _____ . ~ \ --
