1976. december 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

57

Ezért pl. a XX. és a XIX. kerül tek az óvodákba jelentkezőknek csupán 62,1 illetve 73,1 %-út tudták felvenni. /29-32.SZ. táb- lázatok/.

d/ Általános Iskolai oktatás

_________________________

Az iskolai tanulóié tsz áun fokozatos növekedése ás az uj lakónegyedek kiépítése folytán a IV. ötéves tervidőszakban 5oo általános iskolai tanterein fejlesztését tűztük ki célul. Ez több mint kétszerese volt az 1366-197o kozöttinek. 599 tanterem létesült, ebből 419 uj épités, 18o szer.ezés utján jött létre.

Uj iskolák csupán a lakótelepeken épültek, bár a lakásállomány az uj személyi tulajdonú épitkezécelc és a magánerős társasházak épitése révén is igen jelentősen nőtt. Lakáscélcsoport je- } lentősebb fejlesztései Budán az óbudai és a Kelenföldi /Őrmezői/

a Pesti oldalon a X. ker. Kacsóh f. uti és az Újpalotai lakótelepekhez kapcsolódtak.

Építőipari kapacitás hiánya késlelteti a III. ker. Békásmegyeri , a X. ker. Kőbánya-Újhegyi és a Kerepesi uti iskola megépítését.

,

Ágazati forrásból csak a XVII. és XX. kerületben létesült egy- egy iskola.

Az egy osztályteremre jutó tanulók száma legalacsonyabb a III.,

XI., XIV. és XV. kerületekben. A oelső kerületekben viszont egyre magasabb, mert a meglévő iskolai hálózat rendkivül avult.

A VI., VII., VIII. kerületek növekvő gyermeklétszámát egyre nehezebb elhelyezni, mivel e területeken a fejlesztés behatárolt.

A II., XII., XVI. és XXI. kerületben, pedig - ahol jelentős a telepszex’ü magánerős lakásépítkezés - általános iskolák nem épültek.

r.-------------------------------------------------------------------------------------------------------? - - to - .- 43 !_------------------------------------------------------ — J