1976. december 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
35
-■ 21 Az ipar jelentős munkaerő kibocsátása ellenére a tervidőszak végen a munkaerő hiány az állományi létszámnak mintegy 5-6 %-át tette ki. Ennek kb. 4/5-e volt a munkás, i’eie pedig a szakmunkás igény. /Csupán az anyagi ágazatokban 1975. IV. n. évében a munkáltatók 57 ezer munkaerőigényt jelentettek./ A budapesti székhelyű építőiparban 13 ezer fővel /8,4 %-kal/ nőtt a foglalkoztatottak, ezen beiül - ennél kisebb mértékben /9,6 ezer fővel; 7,9 %-kal/ a munkásoké. A fővárosi székhelyű állami kivitelező épitőipar teljes munkaidős létszámának 1975- ben 62,5 %, a munkásoknak 56,5 % dolgozott Budapesten. A létszámigény meghaladta a 8 ezret. A szállitáe- hírközlésben 9 /j-kal nőtt a létszám, de a jelzett munkaerőhiány 5-7 ezer közötti. A belkereskedelemben az összlétzzám 1,2 ezerrel, ezen belül fizikai dolgozóké 2,5 ezerrel / 3 %■ -kai/ esett vissza. A szolgáltató ágazatokban ugyan 7 %-kal több a foglalkoztatott, de a létszámhiány meghaladta a 3 ezret. A tanácsi egészségügyi és oktatási intézményekben az engedélyezett létszám több mint 8 ,.-a volt 1975-ben betöltetlen. A körre házakban és bölcsődékben ez az arány elérte a lo %-ot. Magas az óvónőhiány és minden területen kevés a kisegítő munkaerő. Ugyanakkor a népgazdaság minden ágában növekedett a szakképzett munkaerők iránti igény,amivel a képzés és utánpótlás lehetőségei nem álltak összhangban. V A kialakult munkaerőhelyzetet egyfelől befolyásolta az inaktiv keresők - köztük a gyermekgondozási segélyen lévők - számának fokozódó emelkedése is. /loo aktiv keresőre 197o-ben 33; 1973-ban pedig már 37 inaktiv kereső jutott./ A ri ■ r —” •’ ' - ■ k 1 1 ■ ■*>— i pt ti* .11 m
