1976. december 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

26

i- "---------ff———,

I- 12 L *

I re

4. A népsűrűség alakulása

Az európai fővárosokhoz mérten Budapest kiterjedése nagyobb az átlagosnál, népsűrűsége viszont közepes szintű.

| ~ Mint minden elővárossal növelt konurbációs településen Budapesten is jelentősen /kb. 4o %-kal/ csökkent a vároeterület kiterjesztésével a népsűrűség és 25 évvel ezelőtt alig haladta meg kof-ként a 3 ezret. 195o-1971 év eleje között - mialatt a népesség területi /kerületi/ megoszlása fokozatosan kiegyenlítettebbé vált - a főváros 1 krf-re jutó népsűrűsége 27 %-kal 3.846 főre nőtt. 1976-ra pedig további 98 fűvel krf-ként 3*944 főre emelkedett. A mai Budapest népsűrűsége már jóval magasabb mint Eszakeurópában Oslóá vagy Helsinkié, meghaladja a népességben hozzá közelálló Hamburgét, az európai szocialista országok fővárosait tekintve pedig Berlinét, Bukarestét és VarI

I sóét.

j Ugyancsak kisebb a népsűrűsége - a népességében csökkenő 1 Becsnek és Belgrádnak is.

A népsűrűség a kerületek felében az átlagosnál magasabb, de csak hat kerületben /VII., VI., V., VIII., I., XIII., IX./ k haladja meg a 7 ezer főt. Bár a belső kerületek népsűrűsége

mérséklődött, a VII. kerületben még 5o ezren, a VI.-bán 32

ezren jutnak egy knf-re. Ugyanakkor e mutató értéke továbbra is igen alacsony a XVII., XXII., XX. és ,'CVl. kerületekben /l,o;

1,5; illetve 2-2 ezer fő/kaf./ A beépitett területeken az átlagos népsűrűség az összterülethez képest közel háromszoros / 3.sz. táblázat /.

5. A iakaürüség mérséklődése

A népsűrűség előnyösebb területi megoszlásával szoros összhangban változott az átlagos laksürüség is. A IV. ötéves tervidőszak elején - az 197o évi népszámlálás eredményei alapján —

Budapesten a lakásállomány 27 %-ában /166,7 ezer lakásban/ lakószobánként két fonál több személy lakott. Ebből közel 60 ez- rét tekinthettünk túlzsúfoltnak. q

11 I T Jl

, , -gj