1976. december 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
172
A keletkező szennyvizek mennyisége 1975-re megközelítette a napi 1,7 millió ra3-t. A Dunát 2/3 részben a városi közcsatorna hálózat, 1/3 részben az ipari tizeinek vize szennyezi. Ezeknek mintegy 5 %-a a biológiai, 80 %-a a mechanikai tisztitómüvön folyik át, a megmaradó kb 15 % tisztítás nélkül jut a Dunába. így a Duna vízminősége a KGST norma szerinti II. osztályról III. osztályra romlik. A budai oldal helyzete a kedvezőtlenebb,mert még nem épült ki a dunaparti főgyűjtőcsatorna. Az V. ötéves tervben folytatódik a tisztitótelep-program megvalósítása. A Batthyány-tér és az Erzsébet-hid között pedig megépül a budai dunaparti főgyűjtő szakasza. Ezáltal 198o-ig a főváros szennyviztisztitó kapacitása mintegy két és félszeresére nő. A szennyvizek teljes biológiai tisztításához 4 db szennyviztisz- titómü épitése szükséges, ami mintegy lo milliárd Ft, a szükséges csatornahálózat kiépitése pedig 17 milliárd Ft körüli ösz- szeget igényel, igy ennek megvalósitása több évtizedes feladat. A növekvő szemételhelyezési és megsemmisítési gondok megoldására elkezdődött a Budapesti Szemétégetőmü állami nagyberuházás előkészitése. A Rákospalotán, közel 2,5 milliárd Ft ráfordításával készülő szemétégetőmü, amelynek 4 kazános égetője napi 12oo to. szemetet, a fővárosi szemétmennyiség jelentős részét semmisiti meg, 198o-ig épül meg. A keletkező szemét, hulladék 60 %-a még a továbbiakban is a lerakóhelyekre kerül, ezért a hagyományos módszert is fejleszteni kell. A budapesti zajszint magas értékei a nap meghatározott szakaszaiban egyes területekre, pl. a Rákóczi út és a Lenin krt. sarkára, a Soroksári útra, a Tanács krt-ra, az Ullői-útra, a Népköztársaság-útjára koncentrálódnak. Mivel a káros zajszint kialakulását a sürü beépítés erósiti, ezért a városszerkezet lazitása, a zöldterület növelése, a lakások Jobb hangszigetelése és a zajforrások csökkentése segítheti a zajszint gyengülését. i ^ 1J- 153 -
