1976. november 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

433

I - - roró*-13­I társadalompolitikai nrograra kialakítását igényli a társa­I dalmi szervek részvételével. I 3•/ A csonkacsaládok segítésének helyzete alapvetően rendezet­i len.A gyermekek veszélyeztetté válásának is fő oka a szülők I közötti összhang megbomlása, válás, alkoholizmus. A birósá­I gok Ítéleteit a lakás elhagyására az esetek többségében I nem tudják végrehajtani. Ezért a gyermeknevelésére képes és alkalmas sziilo a nevelési feltételek megteremtéséhez nem I kapja meg a szükséges segitséget. Ennek a helyzetnek a fel­i számolására a müvelődéaügyi, lakásügyi szakigazgatási szer­j veknek megfelelő módszert még ki kell dolgozni. j A csonkacsaládok anyagi támogatásának módszerei hasonlóak | a többgyermekesekéhez. Ennek hatékonysága azonban alap­j problémájuk megoldásától függ. 4./ Fogyatékos gyermekek helyzete a családban A budapesti óvodáskoruaknak 90 %-a jár rendszeresen óvodába, az értelmi fogyatékos gyermekek közül csak 29 %. A kiségi iskolai beiskolázáskor a gyermekei: átlagos életkora o.o év volt. Tehát amig az ép gyermek 3 éves korától rendszeresen szervezett, értelmét fejlesztő nevelésben, oktatásban része­sül, addig az értelmi fogyatékos gyermek, akinek erre még sokkal nagyobb szüksége volna, csak közel 9 éves korában jut először szakszerű foglalkoztatáshoz. Ha az értelmi fogyatékos gyermeket nem veszik fel az óvo­dába és időben nem kerül be speciális iskolába, akkor az anyának otthon kell maradnia vagy egyáltalán nem tud állást vállalni. Fogyatékos gyermekek nevelési költsége általában magasabb, mint az épeké, ezt a fokozottabb megterhelést as egy keresővel rendelkező család nehezen tudja elviselni. f rí i ~ lj

Next

/
Thumbnails
Contents