1976. november 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
31
-14i A csonka családok anyagi támogatásának módszerei hasonlóak a többgyermeksükéhez. Ennok hatékonysága azonban alap- problénájuk megoldásától függ. 4./ Fogyatékos gyermekek helyzete a családban. A budapesti óvodáskoruaknak 90 %-a jár rondszerosen óvodába, az értelmi fogyatékos gyermekek közül csak 29 %, A kisegito iskolai beiskolázáskor a gyermekek átlagos életkora 8,5 év volt. Tehát amig az ép gyérnek 3 éves korától rendszeresen szervezett értelmét fejlesztő nevelésben, oktatásban részesül, addig az értelmi fogyatékos gyermek, akinek erre még sokkal nagyobb szüksége volna, csak közel 9 éves korában jut először szakszerű foglalkoztatáshoz . Ha az értelmi fogyatékos gyermeket nem veszik fel az óvodába éc időben nem kerül be speciális iskolába, akkor az anyának otthon kell maradnia, vag.y egyáltalán nem tud állást _____ vállalni. Fo,; V’ t é ka fi—mu.©CTrárá—f—v-odrrái-krá-T-sx-—: —-á±ráxmtTT:'i------------------------magasabb. mint az épeké, ezt a fokozottabb megterhelést az egy keresővel rendelkező család nehezen tudja elviselni. A bölcsődei korhatár 3 év, az értelmi fogyatékosok óvodáiban a felvételi alsó korhatár pedig 4 év. A helyhiány miatt elutasított gyermekek esetében még'az anyák íizeté - nélküli szabadságának engedélyezése is rendezetlen. A fogyatékos gyermekek óvodai hálózatának rendszerét feltétlenül szélesíteni koll. A dolgozó szülőnek akkor is intézményes segitséget kell kapnia gyermeke növeléséhez, ha fogyatékos kisgyermeket nevel - sőt akkor még fokozottabban-. Még mindig jelentős százalékban találhatóak a kisegítő iskolában nem értelmi fogyatékos gyermekek, hanem szociálisan hátrányos helyzetben lévő elmaradott, de nem fogyatékos gyermekek. Ez az áthelyező bizottságok munkájának további finomítását igényli.! g-------------------=j I I I ■» - *
