1976. november 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
304
- 51 Azt mondják, hogy egy óra ebédszünet, elmegy oda étkezni, és 1 lehet, hogy ezt az 57 %-ot 65-re fel tudjuk igy emelni. Valami ilyen dologgal is kellene az anyagban foglalkozni. Ne csak a gondokat irjuk le! írjuk le, hogy mit szándékozunk tenni! Ki kellene ezzel a pozitiv dologgal e- gcszitcni as anyagot. Nemcsak a feladatokat kell meghatározni, hanem azt is bele kell irni az anyagba, hogy mit tudunk csinálni. Amit Reischl elvtár3 emlitett, az nagy probléma. Ebben az anyagban tényleg foglakozni kellene ezzel a témakörrel: nevelés, tudatformálás, szemléletbeli dolgok. 3ár meggyőződésem szerint a Fővárosi Tanács tagjai tudják, hogy ez nemcsak egyszerűen fővárosi tanácsi feladat, azért nem lenne célszerűtlen erről valamivel bővebben irni. Javaslom, hogy a számokat is pontosítsák. Még egyszer nagyon felelősségteljesen nézzék át! Vannak benne nem jó számok. Nem jó például a bölcsődei szám. Nem annyit tervezünk. Nem 3500-at tervezünk. 5000 körüli óvodai férőhelyfejlesztést tervezünk. Nem 75 000 édesanya veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt, hanem csak 66 000. Vagy én tudom,rosszul, vagy rosszul van leirva. Dr. Békési László: 62 000. Elnök: Akkor ne Írjunk 75-öt! Nem szerencsés ilyent irni: "...azért is, hogy a családok reálisan dönthessenek, választhassanak a bölcsőde és a gyermek- gondozási segély között". Ez itt le van irva. Ilyen nem célszerű leirni, hogy ezt tüzzük közvetlenül célul magunk elé, mert belátható időn belül nem cűlható meg, hogy döntsön valaki, hogy dolgozni aknr-e, és v-, ö» es akkor bölcsődébe viszi \------------------ --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------| -to-------------------ró-ró— rr^
