1976. november 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
261
- 15 zsúfolt albérletben laknak. Nem véletlen, hogy a külső kerületekben a legmagasabb. Ha megnézzük, hogy hol csökken és emelkedik a lakásszám, ez teljesen világosan megmutatkozik. Úgy érzem, hogy ezek az igényjogosultoági mutatók, hogy hogyan jönnek ki, tehát a 2o. §./2-4«/bekezdésében felsorolt mutatók milyen módon kerülnek feldolgozásra az igényjogosultsági mutatóban, az nemcsak technikai kérdés, nagyon is lényegi kérdés, ugyanis ez orientálja, hogy kerületen belül az igénylők hogyan jutnak lakáshoz. E mellett nagyon ook meghatározottság van benne, mert a többgyermekesek valóban előre kerülnek és most már a rendeletben is nagyon fontos szeretet kap az, hogy milyenek lesznek az igényjogosultsági mutatók. Úgy érzem, hogy a c./ pontot csak úgy lehet megvalósítani, ha az igényjogosultsági mutatókat is figyelembe veszik a kerületek. így értettem ezt. Azt hiszem, hogy a tanácsülés előtt tényleg kicsit világosabban meg kell fogalmazni, és azt is világosan, ha bár a számok teljesen világosan mutatják, hogy a peremkerüfc letek kerülnek ezzel előtérbe cs jobb helyzetbe a belső kerületeknél, mert az is számit, hogy milyen mennyiségben laknak sokgyermekesek és fizikai termelést irányitók, mert a belső kerületben nagyobb alapterületen lévő lakás alacsonyabb igényjogosultsági mutatóval rendelkezik. Ez is hozzátartozik az igazsághoz. Véleményem másképpen az, hogy valamilyen módositás szükséges ahhoz, hogy az V. ötéves lakásgazdálkodási irányelveket végre tudjuk hajtani. . i f> !- -J ' _'r~r— ■ — 1 1 ■ "w 1 1 11 *u m ———g r
