1976. november 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

24

-7Nagyobb súlyt kell helyezni arra is, hogy a.z iskolai családi életre nevelés és a házasság előtti szaktanács- adás kl)’/jl3 L1; 1 inőh-7,nkbna r n f á '< 4gnctt -ró propaganda munka

intenzitása növekedjék.

2./ A gyermekvállalás helyzete

Az 1973. évi népesedéspolitikai határozat fokozta a szülések számát a fővárosban, hozzátehetjük: nagyobb mértékben, mint vidéken. Bár a.z 1974-es 14,9 ezrelékes éa a.z 1975-ös 15,8 ezrelékes nyers születési arányszán még mindig alatta marad az országos értékeknek, a különbség Budapest és a vidék között számottevően csökkent. Jelenleg a budapesti születési arányszán mindössze 12 százalékkal kisebb az országosnál.

A teljes termékenységi arány mutatója a fővárosban már nem ad okot a derűlátásra. A teljes termékenységi arány szerint ugyanis a budapesti anyák kevesebb mint két gyermeket szülnének életük foly a reá n. ha. az 1975. évi élveszülctési arány- _____-------------------------------------őezránukrneid'—vnTtözrumakT~lJontosabban: 100 nő átlagosan 190

újszülöttnek adna életet. Ez messze alatta marad a népesség számát változatlan szinten újratermelő rsprodukciós értéknek.

ti

Hasonlóképpen elgondolkoztató annak vizsgálata is, hogyan alakult az elmúlt években az élveszülctési sorrend aránya.

A Fővárosban nép; 1975-ben is minden második csecsemő elsőszülött volt és a születéseknek mindössze 11,1 százaléka volt harmadik, vagy ennél magasabb számú gyermek. A kedvező jelenségek ellenére várható, hogy a következő években - a szülőképes korú nők számának csökkenése folytán - a születésszám is csökken. Ezt csak a harmadik, vagy ennél is több gyermek vállalása ellensúlyozhatná.

í ( I .. ---------------------------------------------------------- - ■ ■■ .... « —- - - «*- — — —-——^ ■ ■«» 11 mw » ■■ 1 ■

fc-----------------------------------------------------------------------------------------—Jl