1976. november 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

251

sem, ós a képzés móg azzal a veszéllyel is jár,1 hogy olyasvalakit képezünk ki, aki egy óv múlva elmegy. Eddig tulajdonképpen hibás képzés folyt, mert a Műszaki Egyetemen történt a felsőfokú képzés. A pór éve létrehozott műszaki főiskolákról most mór jönnek a felsőfokú képzettségű mérnökök. A kettő között az a differencia, hogy az egyik üzemmónnök, szakmórnök- jellegü, a másik meg átfogóbb jellegű. Elsősorban ezekről a műszaki főiskolákról kijövő szakembereknek a területe a tanácsi apparátus. Tulajdonképpen arra is jöttek létre, mert az egyetemen képzettek zöme tapasztalatunk szerint nem kiván elhelyezkedni a tanácsi apparátusban, és ezek közöl fluktuálnak a legtöbben.

Megoldott tehát a felsőfokú képzés? a tanácsi apparátus müsaaki gárdájának, és nem visszalépnünk kellene, alacsonyagg képzettségre, hanem bizonyos fokig a feladatok súlyosságának megfelelően is olyan előadói helyeket, amelyeken jelenleg nem szakember van, legalább ezekről a műszaki főiskolákról kijövő emberekkel kellene betölteni.

Ezt csak azért emlitem meg, mert felmerült a káderok helyzete és a kóderkópzós is. Szerintem nem pusztán fizetés '{ kérdéséről van szó. Abban igaza van Áldor elvtársnőnek, hogy

nem lehet összehasonlítást tenni az iparral. Ha a mi egyetemünk tanársegédeit elkezdenénk összehasonlitgatni egy-egy iparbelivel, jövedelem szempontjából, akkor nem tudnánk megtartani a tanársegédeket. Más szempontból kell nézni a kérdést.

Más munkakört tölt be, más feladata van, más lehetőségekkel.

Az iparban nem kutathat, nálunk igen. Az iparban nem szerezhet- 33 fe ~ S* Jj