1976. november 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

249

r —^ 111 I ... ■ ' ^ - '■ ff* **- 31 ­^ És ón bizonyos vagyok benne, hogy rosszabb a műszaki felada­tok ellátása, mint vidéken, mert ott nem olyan mértékben dina­mikus a helyzet, mint itt* Ez önmagát erősitő folyamattá vál­tozott a műszaki apparátusban, mert ahogyan nagyobbra ós na­gyobbra növekedett a terhelésük a műszaki csoportoknak, a ké­nyelmesebb része kivált a műszaki apparátusból* Nem véletlen, hogy állandó a fluktuáció és hogy ma is fennáll az, hogy kisér- letezget valaki, bejut az apparátusba, érzi a nagy nyomás ha­tását, kiválik az apparátusból. Ezt tehát csak azért kivántam megemlíteni, mert a többi kérdés^, - a létszám, a fizetés, az elhelyezés kérdése - mind ennek a szemléletnek a tudatából fakad. Ez az első vonalbeli harci gárdája a Tanács fejlesztési kérdéseinek, és hogy milyen szinten történik, azt az össztársadalomnak érzékelnie kell. Érzékelnie kell bárkinek, aki kritikát gyakorol az újságban egy elhelyezéssel kapcsolatban, vagy aki egy konkrét műszaki megoldást kifogásol. Ez tehát az egyik probléma. » \ Mi volna itt a megoldás? Mivel létszámnövekedéssel, bór­alapnövekedéssel nem számolhatunk, szerintem - mint a háború­ban - csak egy megoldás lehetséges: súlypontokat kell képezni. Meg kell állapítani, hogy a feladatokon belül melyek azok a teeadők, amelyeket a műszaki csoportnak mindenféleképpen, loo %- ig el kell látni, ós mi az,amit, sajnos, bizonyos fokig már szelektál is az élet. Vannak olyan feladatok, amelyeket nem lát el a kerületi műszaki apparátus. Ezt reálisan kell nézni,* és tudomásul kell venni, hogy n^m tudja ellátni, ez a körülmény tehát már nyilvánvalóan elkezdi a súlypont-képzést,3 csak nem itt I i ■ ......

Next

/
Thumbnails
Contents