1976. október 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
231
Az egyik ilyen a visszaeső alkoholisták ügye. Az egészségügyinek az a tapasztalata, hogy a visszaesőknek és az alkoholelvonásra nem önként jelentkezőknek az egészségügy területén való gondozása és kezelése majdnem megoldhatatlan. Szeretném ha az alkoholistáknak ez a csoportja rendészeti problémává válnék. Elsősorban ilyen vonatkozásban lehetne megoldani a kérdéseket, mert az e kérdéssel foglalkozó szakemberek nagyon szívósén foglalkoznak olyanokkal, akik maguk is mog akarnak gyógyulni, de akiket rendőri kísérettel kell előve- zetni, azoknak a gyógyítása majdnem reménytelen, csak látszat munkája az egészségügynek. A másik: az alkoholisták bejelentésének kérdése. Itt felvetődik az orvosi titoktartás kérdése. Ha ugyani s a bejelentőt megismeri az illető bejelentett, akkor a bejelentő olyan tortúrának van kitéve, amelynek eredménye az, hogy a társadalmi segítség ezen a téren majdnem mullára csökken, mert senki sem vállalja a bejelentés ódiumát. k Ilyen és hasonló elvi kérdésekre gondoltunk, amikor ezt a problémát felvetettük. Lehet, hogy rosszul fogalmaztunk, de ezek elvi kérdések, jogszabályszerint is valóban rendezésre várnak, ós feltétlenül az illetékes szervek komoly erőfeszítése, egyetértése és segítsége kellene hozzá. dr. Csók Károly: Csak egy megjegyzést! Ezek a kérdések valóban elvi kérdéseknek látszanak és e kérdésekben az Egészségügyi Minisztérium állásfoglalására volna szükség. Ennek az egész területnek ugyanis az Egészségügyi Minisztérium az ura, a jogszabályok kiadásának is. Bármilyen ilyen elvi [L ___ ©J- 46 i
