1976. augusztus 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
138
|P Tisztelt Fővárosi Biróság! * Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Főosztálya mint árhatóság által az Elektromechanikai Vállalat bejelentése alapján a Vörös Október Mg.Tsz. Szolgáltató Ágazatánál /továbbiakban: Tsz,/ indított és 1976. április 5-én befejezett árcílenőrzés során megállapította, hogy 1976. január 1-ével a napi-takaritási dijakat a Tsz. felemelte és ennek következményeként jogtalan anyagi előnyre tett szert. Az árhatóság vizsgálata részleteiben a következőket állapította meg: A Tsz, több éves viszony latban napi-takaritási tevékenységet folytatott különböző állami szerveknél - köztük a bejelentő vállalatnál - a munkafolyamatok mértékétől függő egységáron. Az egységárat annak idején a jogelőd BUDASZOLG ÖKV költségviszonyai alapján kalkulálták, majd a Tsz. egy-egy ujabb munkafolyamat beiktatásakor az egyes megrendelőkkel közös megállapodással változtatott az áron. Pl. a bejelentő vállalatnál 16 Ft/m'-kénti egységárat állapítottak meg közösen. A Tsz. 1976, január 1-ével az addigi egységáraknál magasabb egységáron számlázott - a bejelentő vállalatnál 19.30 Fl a 16 FI helyett - és ennek következményeként 1976. január havában 1Ó0.79Ó.-, február havában 160.79ü.- összesen 321.596 Ft meg nem engedett anyagi előnyhöz jutott. A 2/1976. /XI.22./ ÁH.sz, rendelkezés 1. §-3 szerint 1976. január 1-től az engedély nélküli árváltoztatás tilos. A Tsz. az árváltoztatáshoz nem rendelkezett az illetékes árhatóság engedélyével. Ennek következményeként a Tsz. jogszabályelLencsen jutott a 321.596.- Fl anyagi előnyhöz. Az árhatósági vizsgálat során a Tsz. többek között - arra hivatkozott, hogy a korábban érvényesített árai kedvezményese!: voltak és 1976. január 1-óvol lényegében az árkedvezményt szüntette meg. A Tsz. által az árhatóságnál bemutatott szerződések egyike sem tartalmazta azonban azt, hogy a kikötött egységár kedvezményes díjtétel. Az árhatóság megállapította azt is, hogy a Tsz. az 1976. január 1-ével^ érvényesített árakban a termelési adót 100 %-ban áthárította megrendelőire, holott annak csak 70 %-a hárítható át. Ilyen körülmények mellett nem lehet szó árkedvezmény megszüntetéséről. Egyébként ha kedvezményes díjtételre utaltak volna is a szerződések, az árváltoztatáshoz az árhatóság engedélyére lett volna szükség. A tisztességtelen haszon megállapításának irányelveiről szóló 1022/1973. /VI.27./ Mth. II. fejezetének 4/k pontja szerint tisztességtelen az a Haszon, amely abból ered, hogy a gazdálkodó szervezet árkialokitása az árképzés módszerére vonatkozó előírásokat, illetve irányelveket sérti. A Tsz, által kialakított egységár nem vitathatóan sérti az árképzésre; vonatkozó előírásokat. /M ifl te--------------J __________ ______ —ro— to- ra ..................^ | ■ ■ lW ' ' i W
