1976. június 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
266
r . ■ lí . ©^g^ ______ + ' i ■ uj ii ®gá®HlB SO^- és HCl-emissziós értékei mellett milyen szennyezettség várható az égetőmű környezetében, valamint vizsgálja meg, hogy megfelelő-e a tervezett 120 m-es kéraénymagasság az immi- sziós számitások alapján. A Tanszék által végzett számitás részletes ismertetésétől eltekintünk, mivel az jelentősen növelné jelen melléklet terjedelmét, ezért csupán a számitás eredményeinek összefoglalására szorítkozunk. A számitás kiterjedt mind a várható évi átlagos imraisziós adatok megállapitására a szemétégetőmü által szennyezett teljes területre /izokoncentrációs görbék felvétele/, mind pedig a legjobban terhelt irányokban a várható légszennyezés időtartam vizsgálatára. Ez utóbbi nyújt támpontot a várható legkedvezőtlenebb viszonyok tartósságára. A szemétégetőmü kéményéből, mint egyedi pontforrásból a légkörbe bocsátott szennyezőanyagok terjedésének számítására a világszert - igy hazánkban is - legelterjedtebben használt Pasquill féle terjedési modellt alkalmazták. Ez a modell a légköri terjedés differenciál-egyenletének egyszerűsített megoldásából, az egyes paraméterek empirikus adatok alapján történt pontosítása utján származtatható, vagyis félempirikus- k nak nevezhető statisztikus jellegű modell. Ezen alap terjedési modellnél feltételeztük, hogy a talaj teljesen visszaveri /tükrözi/ a szennyezőanyagot /egyrészt a biztonság kedvéért, másrészt mert a valóságot jobban közelíti/. A szórásértókek megállapításánál a Szepesi által kidolgozott 7 stabilitási kategóriára vonatkozó diagramok kerültek felI' használásra. Az effektiv forrásmagasság számítására /geometriai ás járulékos magasság összege/ három elterjedten használt képlet: a I Holland-, a Concawe- és Briggs-formula szolgált. Itt mindjárt meg kell jegyezni, hogy az említett képletek alkalmazásával | I 266 | lr- —_j
