1976. június 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

264

| r"

I S21

A HCl-emisszió megengedhető értékei a 19/1974. ÉVM sz. rendelet l.sz. melléklete nem szabályozza külön, igy az említett rendelet 3.8Z. melléklete mértékadó a számításhoz. Az említett rendeletben található diagramból - melynek alapján az

<

Ea v max ^rték meghatározható a tényleges kéménymagasság függvényében - csupán 100 m kéménymagasságig olvashatók le az Ea/Xv max értékek. A rendelet szerint "100 méternél magasabb szennyezőiorrások megengedett emisszió mértékének meghatározása egyedi vizsgálattal történik". Mivel a szemétégetőmü kéményének 120 m-es magassága nem esik jelentősen távol a diagramban szereplő felső határtól, jó közelitő értéket kapunk, ha a diagram vonala alapján extrapolálunk a 120 m-es kéménymagasságra. Az extrapolálás eredményeként E&/Iv max ° ^000 ®r“ téket kapunk.

I illetve I értéke az 1/1973./I.9./ MT sz. rendelet

ji iUcLX. ji

mellékletéből határozható meg. Ennek alapján egyéb területre:

I =1,40 tas/ó

n max ’ 6'

In = 0,70 mg/m*

Az Iy max meghatározása a rendelet szerint az

I = I - I

v max n max a

képlettel történik.

Ezen képlet alkalmazásánál az uj beruházásra vonatkozó szigorúbb feltételeket úgy próbáltuk figyelembe venni, hogy In max értéke helyett I -nel számoltunk. Ezek szerint tehát az alapH I t

terhelés:

I =0,25 * I = 0,175 mg/m*

& *1

/Mivel a sósavra vonatkozóan nem ismeretes az alapterhelés,

I • abból indultunk ki, hogy a XV,kerületben a klórra vonatkozó alapterhelési faktor 0,25-re lett megállapítva./

A szemétégetőmü emissziója következtében a környezetbe várható átlagos max. koncentrációnövekedés:

I = I - I = 0,70 - 0,175 - 0,525 mg/m5 v max na’

te ,|

t-------------------------------------------------------------------------------------------------