1976. június 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

235

tőmíi esetleg olyan koncentrált légszennyező forrást képezne, amellyel a levegőtisztaságvédelmi előírások betartása nem volna megoldható. Még egy hasonló kapacitású égetőmíi létesítésével a teljes fővárosi hulladékmennyiség /kommunális és ehhez hasonló ipari/ ártalmatlanítása a mai kor követelményeinek megfelelően hosszú távra megoldható.

A szemétégetőmti elsődleges kommunális és környezetvédelmi beruházás, ezért - a világ egyéb szemétégetőmüveihez hasonlóan - nem nyereséges vállalkozás, de a melléktermékként keletkező gőz- és villamosenergia értékesítésével a hulladékártalmat- lanitás költsége csökkenthető. A hőértékesités és a villamosenergia termelés korszerű, de semmi esetre sem lehet verseny- képes egy gőz- és áramtermelésre tervezett hőerőművel.

A szemétégetőmübe - elsősorban távfűtéses lakóterületekről és ipari üzemekből - magas fütőértékü /19C0-2300 kcal/kg/ szemét kerül be, igy póttüzelés nélkül is a tervezett érté- kesitési árbevétel biztosítható.

Jelentős - egyelőre feltáratlan - költségmegtakarítási tartalékot rejt a keletkező nagymennyiségű salak felhasználási lehetőségeinek kutatása. Néhány országban pl. Franciaországban Svájcban, Japánban már nagy tömegben használnak ilyen salakot útalapozáshoz és hasonló jellegű munkákhoz. A salak fel- használására Magyarországon is érdemes kutatást folytatni,

) amire a miénkhez hasonló technológiával működő - és ebben az

évben üzembehelyezendő - pozsonyi szemétégetcmüből beszerezhető salakraintákkal már 1977-től kezdve lehetőség nyilik.

Ha a salakfelhasználás megvalósításával a Budapesti Szemétégetőmü mentesülne az elszállítás költségeitől - a salak díjmentes átadásával - akkor az évi üzemköltség 12-20 millió forinttal csökkenne.

! I /5.f

rte j- 19 -