1976. június 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

233

- 17 ­» A gazdaságosságot két szempontból, egyrészt a szemétégetőmü mint önálló gazdasági egység szempontjából, másrészt az egész 8zemétártalmatlanitás szemszögéből - vagyis népgazdasági szin­ten - kíséreltük meg értékelni. 8.1 Vállalati szintű gazdaságosság A ozemétégetőmüvet önálló gazdasági egységként tekintve nettó eredménynek tekintjük az üzemeltetési költségnek azt a részét, melyet részben a Fővárosi Tanács térit a lakossági szemét elégetéséért, részben pedig a lakossági szeméttel együtt gyűjtött és szállított intézményi és ipa­ri szemét árbevételéből az FKH-nak kell fedeznie. Az üzem­költség mozgó tényezőit és az árbevételt lényegében azo­nos mértékben prognosztizálva /A.8.sz. melléklet/ az ered­mény fokozatosan javul és 6 veszteséges év után kiegyenlí­tődik, sőt enyhén pozitív egyenleg várható, ami a 7. év­től kezdődően az égetőmű kapacitását meghaladó szemét- mennyiség továbbszállítására fordítható. A kedvező irányzat indoka, hogy egyrészt az elégetendő szemét fütőértékének folyamatos növekedése várható a ha­gyományos lakásfütés visszaszorulásával s ez növekvő vil­lamosenergia termelésben realizálódik, másrészt az üzem­költségek a csökkenő kamatteher következtében kisebb mér­tékben nőnek, mint a termelési érték. 8.2 Népgazdasági szintű gazdaságosság A népgazdasági eredményt úgy közelíthetjük meg, hogy összehasonlítjuk az 1980 utáni szemétártalmatlanitás költségeit a szemétégetővel és anélkül. a/ Szemétégető nélkül A szemétlerakás megnövekedett távolsága a jármüvek I . szaporítását, uj járműtelepek ós uj lerakóhelyek létesítését teszi szükségessé. Ezek együttes beruhá­zási költsége 930 MFt-ra becsülhető. A szállítási költ­ség 1981-es árszinten 810,0 MFt/év, mely a főváros I i I pp — ---------------------­l I I ff " ■ ' ' ^—-* ' wmmmmm

Next

/
Thumbnails
Contents