1976. május 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
227
r o * c. — Budapest gyorsvasúti törzs .. ílczatának kiépítésével kell megoldani, melynek jellemzője, nogy a város belterületén fekvő legforgalmasabb részeken föld alatt bonyolítja le a forgalmat. 2./ A beruházás cél;ja A beruházás elsődleges célja Budapest tömegközlekedésének jelentős javitása. Ezt a célt nagykapacitású, nagybiztonságú tömegközlekedési eszközzel lehet elérni, mely az alábbi jellemzőkkel rendelkezik ; a./ szintbeni kereszteződésektől mentes elzárt pálya, mely alkalmas 70-80 l:m/óra üzemi sebességre. b./ Nagy gyorsitóképess ;gü és nagy befogadóképességű jármüvek, melyeken a gyors utascserét a széles ajtók és a padlószinttel egymagasságú utasperonok biztosítják. ^ c./ Sürü /2-4 perces/ vonatkövetés. d./ Szigorúan kötött és pontosan betartott menetrend, 30-35 kin/órá3 utazási sebesség mellett, A fenti célokat a Metró a vonalhossz ar;lnyában maradik i a a- nul kielégíti, ezenkívül a városfejlesztés olyan uj elemévé vált, mely -az elkövetkező .évtizedekben - a továbbépítés során - a város struktúrájának meghatározó eleme. A legfontosabb erednények: A napi átlagos utasszám 508.000, az átlagos utazási távolság 3,59 km, az utazási sebesség 31,6 km/óra. E számadatok és a felszíni hálózat átlagosan 19 km/óra utazási sebessége alapján a lakosság időmegtakaritása naponta 39.500 óra /4,3 perc/utazás/. A Metró menetrendszerüsége • 99,5 %• A felszini közlekedéshez hasonlítva kb. további /2,5 perc időmegtakarítást eredményez utazásonként, /igy a vonalon elért lakossági időmegtakarítás 50-60.000 órára tehető. További eredménye a Metró építésnek a tömegközlekedési ágak közötti észszerű munkamegosztás,,a Metróval párhuzamos, kötöttpályás vonalak /gödöllői HÉV, Rákóczi uti villamos/ megszűnése, gyalogululjárós közúti csomópont-rendezések, melyek a közúti forgalmi kapacitást számottevően növelték, a gyalogos forgalmat gyorsították és biztonságossá tették. 3./ A beruházás megvalósitása. A beruházás rendkívül hosszú idő alatt valósult meg, melynek fő oka oz 1954--63 közötti 9 éves kényszerszünet. A Kelet-Nyugati Metró vonal építését és vonalvezetését az 1950. szeptember 17.-én kelt 2018/1950* számú minisztertanácsi határozat hagyta jóvá. A határozat alapján az építkezés megindult, a 1954-ig a mélyépitósü létesítmények - mintegy - 40 %-a elkészült, ! _______te_____: I p —-1 ..aaa.----------------—■— - ' i 1 ■■■■)■■*!*>—' "1 "1
