1976. május 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
652
^ _________ _ . . - -----------, —. .' i i ...........^ ' ■ '■ ■■■ » ^ ~~1 T~~ Az összes rendelkezésre álló revizori napok 80,3 %-át fordítottuk közvetlen intézményi vizsgálatokra. A külöribüzetet a kerületekben 1 elsősorban egyéb munkákra /költségvetési zárszámadás összesítések, stb./, a fővárosi apparátusban pedig a reviziók tapasztalatainak feldolgozására, értékelések elkészítésére használtuk fel, de számottevő volt az uj munkaerők munkábaállitása kapcsán kényszerűen kiesett revizori napok száma is. Az értékelő, elemző tevékenységet szükséges a jövőben tovább növelni. A revizori munkaidő felhasználását a 3* 02. melléklet tartalmazza. A költségvetési intézmények tevékenységének átfogó megítélését biztositó komplex reviziók szervezésében /számszerű adatok a 4. sz. mellékletben/ az elmúlt évhez viszonyítva nem tudtunk előrehaladni, melyet a Pénzügyminisztérium vizsgálata i3 kifogásolt. A kerületeknél bekövetkezett némi növekedés mellett a központban a korábban Í3 alacsony számú /19 intézmény/ komplex reviziók is visszaestek /8 intézmény/. Ennek a visszaesésnek két oki van. A Pénzügyi Főosztály egyrészt nem szorgalmazta eléggé a komplex reviziók szervezését, másrészt & szakigazgatási szervek feladatának növekedését - mely nemcsak mennyiségi változás volt - nem követte az irányító munka feltételeinek arányos növekedése. 1976-ban a komplex reviziók számának növelése szükséges az 1974. évi szintet meghaladó mértékig. Az egy ellenőrzött egységre jutó átlagos revizori munkanapok száma a központban - jelentékeny szóródás mellett - 22 nap, a kerületeknél 35 nap volt. Az 1974. évhez viszonyítva a központban mintegy 10 %-kal nőtt, mig a kerületeknél azonos arányban csökkent ez az érték. 3./ A költségvetési reviziók főbb megállapításai. Az 1975. évi reviziók általános tapasztalata, hogy megindult a szemléletváltozás az MSzMP K.B. 1974. decemberi határozatában foglalt követelmények érvényesítése érdekében. Javult az állami ff fegyelem, bizonyos javulás a gazdálkodási fegye1embcn is bekövetkezett. A gazdasági hatékonyság fokozására irányuló erőfeszítések ellenére azonban ma még a revízióknak több észrevételt kellett tenniük mint a korábbi években. Az észrevételeknek a gazdálkodás megnövetedett követeiméről és ezeknek a szigorúbb számonkérése voltak a kiváltó okai. A gazdálkodási fegyelem terén mindezek te ~ tó
