1976. május 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

311

- 9 «

Az is nagyon érdekes tapasztalat, hogy azok a viták, amelyek a mi esetünkben is lezajlottak - most utalok az előttem felszólaló megállapítására -, jollomoztók óo a mai napig is jellemzik a kapcsolatot. Vitáink fkozódtak, más tartul- mat és formát kaptak a decentralizálás folyamatában, de - közös ügyünk szerencséjére - ezek a viták elvi természetűek voltak.

Mindenképpen az ügy hasznára vált, hogy olyan tapasztalatokat tudunk összegezni, hogy a mi együttműködési gyakorlatunk is példázhatja, hogy mennyivel inkább egy ilyen o- gyüttmüködési gyakorlat válik az ügyek hasznára, amely nem valamilyen elvtelen udvarláson alapszik, hanem konkrét elvi vitákon.

A művelődésügyi főosztály például, amely még nem mondhatja teljesen, hogy az általa irányított minden szakigazgatási 3zerv követi az ő példáját és gyakorlatát, nem csodálkozik már azon sem, amikor partnertestülete, a Budapesti Bizottság nemet mond valamely előterjesztésére vagy annak valamely részletére. Természetesnek tartja. Fordítva - mint ahogy már előfordult - ugyanezt mondhatom.

k

Ugyanis megszoktuk már, hogy akár éles vitákkal is megpróbáljuk megoldani a közös ügyet úgy, hogy az egiyaránt haszonra váljék. Legutóbb is volt ilyen eset, amikor éppen a Szakszervezetek Budapesti Bizottsága volt kénytelen nemet mon- deni. Minden esetben olyasmiről van szó, hogy szubjektive mindegyikünknek jobban esnék igent hallani, de mivel közös ügyről és érdekről van szó, meg tudjuk egymást érteni.

Az egyéb szakigazgatási és szakszervezetiszervek kapcsolatában már nem ilyen egyértelműen pozitiv az előjel.

Ott már néha rossz néven veszik a szakszervezeti ezorvok köz|l— I

í — I — - -re.------ Irt— .... © ■ . jn---- I I ©Ttt-