1976. április 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
685
r i —i További átlaglétszám növekményt jelent az is, hogy a tervidőszak végére a munkaidőcsökkentés a költségvetési szervek dolgozóinak majdnem minden munkakörét érintette. Ezért az adminisztrációban, az orvosi és az egyes pedagógus munkaköröket kivéve a munkaidőcsökkentésből eredő időkiesést létszámmal kellett pótolni. A tervidőszak folyamán számos központi bérintézkedés látott j napvilágot,- 1971-ben az alsó és középfokú oktatási intézmények, az egészségügyi, egyes kulturális intézmények j dolgozói,- 1974-ben az államigazgatási és egyes költségvetési szervek dolgozói körében került sor jelentősebb bérrendezésre. fi Az egy főre jutó átlagbér %-kal növekedett évente átlagosan. Az átlagbérek 1971-hez képest 23«5 %-kal emelkedtek, ami mögött elég nagy szóródás húzódik meg, melynek okairól részletesen a következőkben számolunk be: A gazdasági ágazat 40.3 %-os bérnövekménye az időközben be- 4 lépő szervezeti változás /Földhivatal/ és a bérrendezés miatt indokolt. A szociális és egészségügyi ágazat átlagbér növekedése a fővárosi átlag körül mozog. A főváros költségvetési szerveinél foglalkoztatottak mintegy 50 %-át az egészségügyi ágazatban dolgozók teszik ki. Átlagbérük növekedési üteme 4.9 %, mig a létszámé 2.8 %. A tervidőszak alatt súlyos létszámgondokkal küzdött az ágazat, amit bizonyos lét számarány talsns ágok tovább nehezítettek. J 1 ] ______- I I
