1976. április 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

138

r i- 20 meghatározott bérfejlesztési lehetőség a felmerült problémákat mérsékelte, de nem tudta maradéktalanul megoldani.

Az éves bérfejlesztési keretből a központba tartott 0,3 % bérkeret szol: álta az indokolatlan bérszínvonal különbségek enyhítését. Volumene azonban nem tette lehetővé az ágazatban j'lentkező feszültségek teljes feloldásait* ,

I

A lakosság magasabb szintű egészségügyi ellátása indokolttá tette, hogy a bér- és létszámaránytalanságok a lehetőségekhez igazodva fokozatosan a rendelkezésre bocsátott bérkereten belül átcsoportosítások utján megoldást nyerjenek. A hozott intézkedések hatására az azonos feladatot ellátó intézményeknél a bériétsültségek enyhültek és a létszámhelyzet tekintetében a tervidőszak végén már javulás volt tapasztalható .

Nagy 1 ót számig énnyel működik a kul.tur ál.is. á_goz_at is. A költségvetési intézményekben foglalkoztatottak 45 %-át alkalmazzák e területeken* Az igazatbán az egy főre jutó átlagbér havi összege 1971-ről 1975-re 24 %-kal növök, dett, mig az » egy főre jutó átlagjövedelem havi összege 29,0 %-kal magasabb a bázis évhez képest. A tervidőszak alatt végrehajtott bérrendezés a pedagógusoknál átlagosan 20 %-os, az egyéb dolgozóknál 10 %-os alapbér növekedést jelentett.

Növekvő tényezőként hatott .a pedagógusok és egyéb dolgozók munkaidőcsökkentéoének bevezetése is a kulturális ágazat ter'.létén, mely hozzájárult az életkörülmények javulásához.

Ennek során lét szó. .visszapótlásra kevesebb lehetőség volt a .épesitett munkaere k hiánya miatt, és ezért növekedett a túlér ad íjak összege. *

■ ' ék x"j. .'a nélküli dolgozók szárait, különösen az

' • ’é é'.sé-’oku oktat isi intézmények vonatkozásában a

é é k! < ;a, kel együtt járó munka.; xo igény ir .

| hbl j

™n®!Llr<*a., ____________________________________________________________