1976. április 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

20

15

I '

A lakások felszereltsége az eló'zó' tervidőszak magas szintjén marad. Az építendő lakások átlag alapterülete 53 m^. A szobaszám szerinti összetétel kedvezően változik.

Az igények jobb kielégítése érdekében az egyszobás lakások arányát csökkentjük

a IV. ötéves tervi 6,1 %-ról 5 %-ra. Az egy és másfélszobás lakások számában

figyelembevettük néhány lakótelepen öregek háza építését is. A népesedéspolitikai határozatta) és a növekvő igényekkel összhangban a két és többszobás, - ezen belül a fél szobával bővített több lakóhelyiséges - lakások arányát 60 %-ról 80 %-ra növeljük. Ezzel lehetővé válik a különnemű gyermekek, esetleg a családban élő időskorú családtagok elhelyezése önálló lakrészben.

A lakásépités konstrukciók szerinti összetétele - az országos lehetőségeken belül - a korábbinál kedvezőbbé válik.- A lakásigénylők többsége jövedelmi- vagyoni helyzete

alapján állami bérlakásra jogosult. Területkihasználás,

alapközmüvesités és egyéb okokból a célcsoportos lakásépités a legelőnyösebb. Ezért kedvező, hogy a tanácsi célcsoportos lakások aránya a legmagasabb, meghaladja az épithető lakások 60 %-át, száma 56-59 ezer;- Az egyéb állami lakások száma eléri a 4-5 ezret;

►- A magánlakásépitésen belül a legkedvezőbb a telepszerű lakásépítési konstrukció. Ebben a formában épül 1976-1980 között az uj lakások egyötöde) 20-22 ezer lakás. A telepszerű magánerős lakásépítésen belül kiemelten kezeljük és előnyben részesítjük a vállalati támogatású, munkáslakás épitési formát;- Az egyedi társas és családiházas lakások számát a korábbi öt évnél valamivel kevesebbre, 12-14 ezerre becsüljük a telepszerű társasházépités kiterjesztése miatt.

A takarékosság miatt, valamint a mennyiségi lakáshiány gyorsabb csökkenése érdéJ ^Ö I

|L_

1 «bbhmhp^