1976. április 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

205

r n- 26 ^ • tervidőszaki bevételeinek forrásonkénti megoszlása a követ­kező: Sajut bevételek 43,1 % Működési bevétel 12,0 % Lakossági adó 31,1 % Megosztott bevételek 27,8 % # Tanácsi hozzájárulás 29,1 % Összesen: 100,0 % A saját bevételek réssesq^ióse az össz bevételből 43,1 %, en­nek összetevői a működési bevételek és a lakossági adóbevé­telek, amelyeket a kerületi tanácsok az általuk beszedett mértékber? teljes egészében felhasználhatnak. Kivételt csupán az V.ker.Tanács képez, ahol a lakosságtól beszedett forgal­miadénak csak 20 %-a saját bevétel, 80 %-a a főváros költ­ségvetésébe kerül átutalásra. Ezt a szabályozást az V.ker. helyzetéből következő magas adóbevételek és a költségvetési feladatok közötti összhang biztosítása teszi szükségessé. • \ A kerületek részére átengedett bevételek körének meghatáro­zásakor különösen figyelemmel kellett lenni a stabilitás követelményére. Ezen túlmenően annak az elvnek a fenntartá­sa mellett, hogy a kerületek részesedjenek a területükön képződő vállalati tiszta jövedelmekből az egyes bevételek túlzott elaprózódását is el kellett kerülni. A fővárosnak átengedett bevételek döntő részét a vállalati és szövetkezeti befizetések teszik ki. Ezekből közel kéthar­mad arányban részesedik az illetményadó, ami egyben a leg­nagyobb volument képviselő, legbiztonságosabban tervezhető és legegyenletesebben befolyó bevétel. Ez a bevételi forrás stabilitása következtében a gazdálkodás zavartalan lebonyo­lítását képes biztosítani. A kerületekkel megosztott bevételek körét az előző tervidő­szak szabályozásához képest, tehát célszerű szűkíteni. Nem javasoljuk megosztani sem a városi és k'.zsk ü. hozzájárulást, ! v‘‘ | I*. ÉtóMaaaJ í 1 1 1 ■ 11 ------- i - - — re— ■ ' ' ' ■ <•> ' ■ ——«r—" ' »

Next

/
Thumbnails
Contents