1976. március 31. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

104

~ ---------"re- —. re | . . . „J , . W , _-- ■ |

r ~\- 21 A másik, hogy a szerint a szabály szerint - non győztél meg Kelemen clvtárs - az egy toleknagyságnyi területekot, illetőleg ingatlanokat eladni. Számomra egyáltalán nem meggyőző, hogy üoo négyszögöl területtel adjuk el ezt a felépítményt. Nekem különben ser.) a felépítmény okoz problémát, honom az, hogy perspektívában majd szanálásra kerülő loo négyszögül telken jó néhány lakásos társasházat lehet épiteni. A Városrendezési Főosztály mindenkor hangsúlyozza a tolokszerüsóget, éhben az értelemben most is jobban hangsúlyozhatja problémáit, csak eleve úgy áll hozzá, hogy van-o értelme a hangsúlyosabb észrevételeket megtenni. Mivel jogi alapon van szabályozva, a jogot viszont nem lehet méltányossággal helyettesíteni, ebben az értelemben jogszabályba ütköző elképzelés volna.

üe mondom tovább! 1974-ben létrejött egy -kormányrendelet, amely szerint öröklakás területe 12o négyzetméternél nagyobb nem lehet. Aki családiházat épit 14o négyzetméternél nagyobb nem lehet. Milyen érdeke fűződik az államnak ahhoz, hogy a kérelmező kérésének, aki háborítatlanul lakik 15o négyzetméteres állami lakásban, minden további nélkül eleget tegyünk, és ilyen sok négyzetméteres magántulajdonhoz jusson, ami már erkölcsileg is ütközik az/ 1974. évi kormány- rendelettel \

Az én véleményem az, hogy bérleti alapon ott lakik,

|

senki nem háborgatja, még politikailag is erkölcsösebb szá- mára*rt%a őt védeni akarjuk és mog akarjuk becsülni, azzal becsüljük meg, hogy lakj ók lakásában/ háborítatlanul. Kb. egy hónapja hallottam ony szombaton délelőtt egy rádió kabaré is- métlését, amelyben eléggé erélyes hangvétellel - úgy is fogai1= Ll