1976. március 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

240

r n- 63 ­f üg nem mindig lehet megvalósítani, mert az adott területen már valamilyen objektum van, amelybek bővítése azt involvál/ja, hogy további területre van szükség. Nem adhatok neki terüle­tet a város másik részén, viszont ott van a belterületi .köz­igazgatási határ. Mi a különbség belterület ós külterület kö­zött? A belterület: alapvetően épitési terület. A külterület : nem építési terület. Persze az som steril, mert bizonyos gaz­dasági területeket lehet építeni raj/ta. Je a belterület - is­métlem - kimondottan építési terület. Újabban Budapesten is vari ró példa, de országosan is van egy ujabb kategória: a bel­terület ós a külterület között a zártkertek kategóriája, ás ott infrastrukturális építési kötelezettségeink jelentkeznek. [ De ha külterületen valami, olyan objektum épült, amelyet nem lőtt volna szabad odaépiteni, a tanácsot semmiféle infrastruk­turális fejlesztési kötelezettség nem terheli. Mógegyet! A VB. ilyen esettel majdnem 5 óvónként fog találkozni. A minisztérium rendelkezése szerint az álta­lános rendezési terveket 5 évenként illik felülvizsgálni, mert | i az élet törvényei hatnak. Az élet bizonyos kisebb módosításo­kat már menetközben kikényszerít. Egy bizonyos időszakon túl pedig olyan esetben, mint Budapest esete, újra a kormány elé kell vinni az/ ügyet. Most egy olyan fázisban vagyunk, hogy a tanácsülés jóváhagyta Budapest városrendezési szabályzatát, a kormány jó­váhagyta az általános városrendezési tervet. Időközben az ólot által felmerült problémák miatt bizonyos minimális módosítást kell jóváhagynia a VB-nek az övezeti tervben. Bizonyon boltc­J I i----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------_J — ■ -----— ' " 1 ^ te 1 ■ ■ ■ 111 *u- W J ^

Next

/
Thumbnails
Contents