1976. március 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
239
___ . t . __|—,— H — «■ ga—! ■" ■ ■ » f* tó---5 |—" w | 1 • ™^- 62 az alapon lehet tervszerű városrendezést biztositani. A másik probléma: A tanácsülés az épitési övozotokot jóváhagyta, és az én időmben a BVSz is 11 épitési övezetről szólott. Ez a mindennapi városrendezési-fejlesztési gyakorlatnak kötelező érvényű dokumentuma. A problémák az esetek többségében ebből adódtak. Vagy visszatérve a steril-ipari területre: az is úgy steril, hogy magán-telektulajdon is von az ipari területen. Ilóg közintézményi területen is. Sok esetben zöld területen is, ós kínlódunk vele, pl. Csepelen. Majdnem minden közlekedési to- rületen is van. Igenám, de az a magán-telektulajdon magánópitke- zcs céljára nem hasznosítható, mert a terület: ipari terület. Olyan is előfordult, hogy családi ház van rajta, meg olyan is, hogy engedély nélkül építettek rá. Amikor jön az ipari beruházás, az engedély nélkül felépített objektumért a tulajdonos nőm kap kártalanítást, csak a telekért, do gyakorlatilag eltűnik onnan az objektum, mert nem Ipari objektum. Erre szeretném felhívni a tisztelt Végrehajtó Bizottság figyelmét, most amikor jóváhagyja az övezeti tervnek a módosítását, ós egyetértek azzal, hogy hagyja jóvá. Egy-kót szót még a bel/területi módosításról. Mindig úgy szoktuk tekinteni, hogy mezőgazdasági övezet az, amely egykét évtizedős városfejlesztést figyelembe vúvc tartalék területe a város fej löszt esnek• És 2o-3o-4o óv távlatában nézve gyakorlatilag fogyasztjuk is. Az újpalotai lakótelep is mezőgazdasági terület volt. Fogyasztjuk is. Az igazság az volna, hogy mindad- dig nem volna szabad módosítani a belterületet, amíg ilyen tartalék mezőgazdasági terület van a belterületi határokon belül. I 27 i | 1 .......
