1975. szeptember 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
491
rr ; 1 - 11 még soha nem v'súroltak gyermolcbutort, /A no(jkfirdezo1rtok nagy részének két gyemet van, és looo-14o«4- Pt egy főre jutó keresettől rendelkeznek/. Gazdaságpolitikai szempontból ez a felmérés azért érdekes, mert a gyermekbutor gyártás 9o %-os állami dotációval támogatott és az összeg jelentős része nem jut el az alcsony jövedelmű, több gyermekes családokhoz. A vizsgált vállalatok véleménye szerint igen sok gyermekbútort vásárolnak a nyaralókba és a lakótelepi lakásokba. 1974-ben a bébibutor iránti kereslet jelentősen felülmúlta a kínálatot. A gyermekágy, a gyermekjáróka és az etetőszék az állandó hiánycikkek közé tartozott. Az áruhiány megszüntetésére a termelés jelentős mértékű növelése szükséges. Az ipari és kereskedelmi vállalatok, valamint a nagy és kiskereskedelmi vállalatok egymásközti kapcsolata nem mindenben kielégitő. A legnagyobb gond a szállítások ütemességének hiánya. A kiszállításoknál az előre megállapodott ütemezéstől jelentős az eltérés. A Férfiruha Nagykereskedelmi Vállalat két nagy szállítója a Kaposvári és Zalaegerszegi Ruhagyár a négy hónapos időtartamra kötött szállitási szerződéseiben ütemkötelezcttséget nem vállal, A Butor- értékcsitő Vállalat gyermekbutorból nem szállít folyamatosan, a kiskereskedelmi boltok raktár helyzete.pedig általában nem teszi ra léhetővé nagy mennyiségű áru tárolását, A vállalatok többsége kötbér igényét a szerződést nem teljesítő vállalattal szemben érvényesíti, kivétel a vizsgált vállalatok közül a Fővárosi Bútor- Hangszer- Játékértékesitő Kiskereskedelmi Vállalat, valamint a Butorértékesitő Vállalat, akik a "Jó partner kapcsolat" érdekében megegyeznek a szállító vállalattal. ^ A budapesti kiskereskedelmi vállalatok árubeszerzéseinek jelentős hányadát teszik ki a közvetlen ipari rendelések. Ezek többségében elősegítik a választék bővülését és lerövidítik az átfutási időt. A nagykereskedelmi vállalatok számára azonban komoly problémát jelent, hogy a kiskereskedelmi vállalatok közvetlen beszerzéseiről semmiféle információval nem rendelkeznek. Ebből következően előfordulhat az igényt meghaladó párhuzamos termeltetés, de ellátási L°U F/291/75 . k d
