1975. augusztus 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
32
Az V. ótéves tervidőszakban a Párt- és a Kormány határozatai alapján kiemelten kívánunk foglalkozni a vállalati támogatású, telepszerűen megvalósuló munkáslakás építésével és növelni az igy megvalósuló lakások számát. Az OT által előirány- l zott 42,9 milliárd forint célcsoportos lakásépitési keretből - a Fővárosi Tanács mintegy 400 millió Ft saját bevételeit is és lóO ezer forint Fővárosi Tanácsot terhelő lakásonkénti költséget figyelembe véve - pénzügyileg 20 ezer telepszert! társaslakás felépítése biztosítható. Ez a jelenlegi vállalati igények mintegy kétharmadának kielégítését teszi lehetővé. ! Az OT. előírása szerint a célcsoportos lakásépítést átlag 411 ezer Ft. nettó épitési költséggel és 658 ezer Ft. bruttó épitési költséggel kell tervezni. A nettó épitési költséget az Épitésügyi és Városfejlesztési Minisztérium dolgozta ki, figyelemmel a Kormány által elfogadott műszaki-gazdasági normativákra. A Fővárosi Tanács feladata a megvalósítás során a mű- | szaki-gazdasági normatívák és az átlagköltségek betartásának biztositása." A 12. oldalon lévő 3. bekezdés szövege az alábbiak szerint módosul: . „A fővárosi lakóházak felújítására mintegy 15 16 milliárd forint fog rendelkezésűnkre állni, amely lehetővé teszi a fel- szabadulás óta bekövetkezett lakóház, felujitási lemaradás felszámolásának megkezédést.’ A 14. oldal utolsó bekezdése helyére a következő szöveg lép: „A Budapesten keletkező háztartási hulladék megsemmisítése már napjainkban is gondot okoz. 1980-tól a szállítási távolságok, kocsifordulónként 60-70 km-rel való növekedése súlyos és egyre fokozódó anyagi terhet jelentene. Ezért - a világ nagyvárosaihoz hasonlóan - tovább nem halasztható a korszem szemétégető megvalósitása. Ennek beruházási költsége közel 2 milliárd Ft. A beruházáshoz — különböző forrásokból — kb. 580 -600 millió Ft előteremthető, ezen felül költségvetési forrásként jelenleg 700 millió Ft áll rendelkezésre. Az Állami Tervbizottság 1975. októberében tárgyalja a szemétégető mű beruházási javaslatát és ott határoz, a további költségek fedezetéről. A szemétégető megvalósitása nélkül,- a inár említett szállitási távolság növekedése miatt - évente 220-240 millió Ft költségvetést terhelő többletkiadással kellene számolni. Ezért a szemétégető megvalósitása nemcsak szükséges, hanem gazdaságos is. ” A 17. oldal harmadik bekezdése törlendő és helyére az. alábbi kerül: ,,A felszini tömegközlekedés járműbeszerzéseire - a vállalati forrásokkal együtt - mintegy 2,5 milliárd Ft szolgál, amely megfelel a IV. ötéves tervidőszakban várhatóan felhasználásra kerülő összegnek, de az árnövekedés miatt kevesebb járműbeszerzést tesz lehetővé. zl / 7. oldal negyedik bekezése 4. sorából a zárójelben lévő „M5 törlendő. <4/7. oldal ötödik bekezdése a következő mondattal egészül ki: „Az Országos Tervhivatal az Árpád-hid szélesítésének kérdésére a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériummal való terv- egyeztetés után visszatér. ’ <4/9. oldal első bekezdése utolsó mondata bővül az „átmenetileg szóval. (Az új mondat igy hangzik: „Ezek átépitése átmenetileg fokozza a Fővárosi Tanácsi kórházak zsúfoltságát. ”) <4 21. oldal első és második bekezdése helyére az alábbi szöveg kerül: „A jelenleg rendelkezésre álló anyagi eszközök öt év alatt 11,6 ezer óvodai férőhely építésre adnak lehetőséget: 8600 fh. lakótelepi kapcsolódóként, (ebből 500 HM-BM lakások után) 3 000 tanácsi és vállalati eszközökből közösen épül. Az OT. a XI. Kongresszus határozatával előirt teljeskörü - tehát mintegy 95 %-os - ellátással szemben a jelenlegi 91 %-os elhelyezési arány tartását javasolja, az 1980-ig növekvő gyermeklétszámra. Ennek oka elsősorban a népgazdaság szűkös anyagi helyzete, továbbá az óvodás korú gyermeklétszám 1980 után várható csökkenő tendenciája. A jelenlegi szinvonal tartásához azonban további, mintegy 1800 férőhely felépítésére lenne szükség. Ennek fedezetéül az OT két megölI ' ' 1 ......' 7 fc _j
