1975. június 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

4

r- 3 tő, klímajavitó, levegőtisztitó, zajcsökkentő ón természetvédelmi s z e r e p ük e t.- Az elsődlegesen szociális üdülési rendeltetésű erdőknek a la- kosság felüdülését, kikapcsolódását, aktiv pihenését kell

s’jjc 1. ;alniok, amely szép esztétikai megjelenésű, ele; .yen , te b1'- szintü állományok kialakításával, tisztások, pihenőhelyek létesítésével, sétautakkal való feltárással és az erdők berendezésével /padok, esőházak, kilátók, for-ráefoglalások, st ./ biztosítható.- A kot fő funkció mellett, az érdekek megfelelő összehangol.’- sával természetesen a termelési funkció is érvényesül.- A természetes állapotok fenntartásával a kedvező biológiai egyensúly biztosítása, a talaj, a viz, a levegő és az állatvilág védelme, őshonos fa és cserjefajok alkalmazására, elegyes , többrzintü, ma.'eredetű természetes erdők kialakítására való törekvés.- Aktiv tájvédelem, azaz a táj természetes arculatának megőrzése az emberi beavatkozás során létrejött tájsebek /bányák, szeméttelepek, stb./ eltakarás az erdőnek, mint a tájrendezés egyik legfontosabb tényezőjének felhasználása.

A zöldövezet szerkezete és szerkezeti egyensúlya:

A magas infrastruktúra hálózatot tömörítő Budapest cs környéke megköveteli az arányos térbeli fejlesztés lehetőségét, amelynek egyik komponense a települést ée agglomerációt övező zöldövezeti szerkezet és rendszer, ahol a környezetvédelmi, szoci- J dlie üdülési viszonyok javitása, továbbá optimális szinten v>

lc tartása, a városszerkezet és településhálózat térbeli tagolása az elsődleges tényező.

A ..főváros és a környező agglomeráció erdősültségére, zöldfelületi ellátottságára szerkezeti aránytalanság; jellemző, A budai városrész cs a jobb-parti községek erdőinek a várost félkör- alakban átölelő, mélyen behatoló ékszc-rkozete 15 B-oe, illetve 25 B—os erdősültségi területarányt alkot, szemben a pesti

— — — 121 ” ♦