1975. június 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

184

gozás jelent problémát. Ott az Ismert fékek és korlátozott lehetőségek miatt csak fokozatosan tudunk előre haladni. Mindez tehát együtt: egyrészt a szükséglet jelentkezése, másrészt a fában jelentős nagyobb készletek, lehetővé tették, hogy jelentősen átcsoportositsuk az erdőket közjóléti célokra.

Budapest esetében bizonyos fokig talán történelmi igazságtétel is célja szoknak a fásításoknak, hiszen a budai részek a múltban alapvetően a vagyonosabb osztályok települését szolgálták, szórt közpénzekből is többet kaptak fejlesztésükre, de jelentős előnyben részesültek a természettől fogva is. A pesti rósz viszont, ahol a gyárak voltak, a munkásság ilyen szempontból is hátrányba került.

Az egészség megóvása, részben a kulturáltabb, jobb ólet- I mód most szükségessé teszi egy ilyen összefüggő rendszer kiépítését. Ez tehát nem egy kicsit több fásitás, hanem alapvetően

j /v\a*c cUy*-'"

más felfogás, amely Pest arculatát kivánja ilyen^Jávitani, módosítani, mert bevonja a gyűrűként körülvevő erdőrendszerbe a belső fásításokat is.

Vita van még a kertészet tekintetében. Oe éppen a kertészek vetik fel, hogy túlságosan dominál nálunk a városi parkosítás, gyepesítés, amely tizszeres-huszszoros költséget jelent a telepítésben is, a fenntartásban is.

A gyepet nálunk csak öntözéssel lehet fenntartani. Ebben a zónában tehát gyepet fenntartani nem lehetséges. Ugyanakkor a fásitás, öntözés nélkül, jóval nagyobb zaj- ós porszüróst tesz lehetővé. Itt tehát egy kicsit tükrözi az anyag a városrenj 46

J—: _J- 4 -