1975. május 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

596

I

Az igények 's lehetőségek gondos elem lésének tükröződéseként olyan sokrétű, differenciált rendszerét vezeti he a gyermek egészséges

j fejlődését elősegitő állami gondoskodásnak, amely sok vonatkozásban uj helyzetet teremt a gyermek#! lelem magasabb színvonalra emelésében.

A törvény n’veli, hangsúlyozza a társadalom alapsejtjének, a családnak és a szülőnek elsőrendű felelősségét a gyermek nevelésében, Az eddigieknél több lehetőséget biztosit a családok szociá— • lis támogatására. Az állami és társadalmi szervek együttes fellépését, széles körű összefogását ösztönzi a ^yeraek nédele#ibfl|ia veszélyeztetettség megelőzése érdekében. Indokolt esetben az állam megosztja a családdal a gyermeknevelés, - gondozás anyagi terheit.

A törvény alapján a gyermek ?rlekében tehető védő-óvóintézkedések szélesebb lehetőségei állnak rendelkezésre. Bevezeti r rendszeres nevelési segélyt. Lehetővé teszi a lciskeru intézeti elhelyezését állami gondozásba vétel nélkül. Az állami gondozásba vételt csak olyan esetekre tartja fenn, araikor valamilyen okn'l fogva n szülő gátolt vagy alkalmatlan felügyeleti jogának gyakorlására. Ezzel differenciáltan érvényre juttatja a szülő vétlenségének és önkéntességének, valamint a szülő felróható magatartásának és a szülői, jogok gyakorlásába való szükséges állami beavatkozásának az elvét.

Mindezek egyértelműen bizonyítják, hogy a gyermeknevelés nálunk társadalmi ügy, társadalmi feladat. A fiatalok egészséges testi és szellemi fejlődése csak a társadalom egészének aktiv közreműködésével valósulhat meg. Fokozottabban vonatkozik ez az igény azokra a gyermekekre és fiatalokra, akiknek a fejlődése valamilyen szociális, erkölcsi vagy pedagógiai ok miatt veszélyeztetett; megmentésük csak közös, az állami és társadalmi szervek összehangolt tevékenységének az eredménye lehet,

I

I rnmtmmm~ ' ■-----— - _____________

J. !