1975. május 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
10
milliárd Ft-ot tett ki, ami összehnsonlitható árakon mérve 6,2 %-kal több az 19/3. évinél. A termelés növelését az építőipar is a foglalkoztatottak számának csökkenése mel- 1 lett érte el (Mintegy 400 fővel kevesebben dolgoztak az épitó'iparban, mint az előző évber.)A termelés növekedését teljes egészében a termelékenység emelkedése biztosította. Az építőipari kereslet Budapesten a termelésnél gyorsabban nőtt. Az építőipari kapacitás elégtelen volta különösen a kisebb mértékű tanácsi beruházásokat sújtotta. A vállalatokhoz és szövetkezetekhez 1974-ben mintegy 63 milliárd Ft épitési igény érkezett, 27,5 %-kal több, mint 1973-ban. A kivitelezők a beérkezett igények mintegy 12 %- át visszautasitották, amely az előző évi aránynak mintegy 2,5-szerese. A kereslet a magasépítőiparban nőtt a legnagyobb mértékben, A lakossági jövedelmek növekedési Üteme - elsősorban központi bérintézkedések hatására - gyorsult. A pénzben! társadalmi juttatások összege a különböző szociál-poli- tikai intézkedések nyomán ezúttal is az átlagosnál nagyobb arányban emelkedett: % 1974-ben a megfigyelt ágazatokban foglalkoztatottak átlagkeresete 8 %-kal volt maf gasabb az előző évinél. A lakosság bruttó jövedelmének mintegy 3/4 részét áruvásár* lásra, kb. 1/6-át szolgáltatás jellegű kiadásokra forditotta. Ez az arány az elmúlt évben sem változott lényegesen. Az utóbbi évek szociálpolitikai intézkedései nyomán - az egy főre jutó jövedelem nagysága tekintetében - mérséklődtek az egyes családok között fennálló különbségek. A többgyermekes háztartások, valamint a nyugdijasok nagy része azonban jelenleg is az átlagosnál kedvezőtlenebb körülmények között él. A fővárosi lakosság életkörülményei szempontjából a nyugdijasok helyzetének alakulása különös figyelmet érdemel, mivel arányuk a népességben jelentős és egyre növekvő. A központi előirásoknak megfelelően a fogyasztói árszínvonal Budapesten is az előző évinél mérsékeltebben, valamivel több, mint 2 %-kal emelkedett. A fogyasztói árszínvonal alakulását meghatározó tényezők közül a kiskereskedelmi árak 2,4 %-kal, a piaci árak 2,5 %-kal, a szolgáltatási dijak 1 %-kal, a fűtési és háztartási energia 4 költségek mintegy 5 %-kal növekedtek. Az alacsonyabb jövedelmű családok, valamint a többgyermekesek szempontjából kedvező, hogy az árváltozások az élelmiszereket kisebb mértékben érintették, mint 1972 és 1973-ban. _________ , -ra-----------------ti----- --------- -L.1II I., ■ ", ' U te te* 0000*** 3
